Világszerte elszálltak a gázolajárak a finomítói kapacitások szűkössége és magas kereslet miatt – írja a Világgazdaság. A határidős jegyzések gyorsabban drágulnak, mint az olajár. A jegybankok és a kormányok készülhetnek: érkezik a következő nagy inflációs hullám.
A határidős jegyzések New Yorkban kilenc hónapos csúcsra szöktek fel – vészjelzéseket küldve ezzel a benzinkutaknak –, de az árak Ázsiában is emelkednek. Az okok között szerepel a nagy elosztóközpontok (US Gulf Coast, Szingapúr) készleteinek alacsony volta, valamint váratlan finomítóikapacitás-kiesések.
A nyersolaj határidős ára az év elejéhez képest nem sokat változott. Az Egyesült Államokban viszont
a határidős gázolajjegyzések több mint 20 százalékkal szöktek fel.
Az egyik legfontosabb üzemanyagfajta drágulása nyomán vakarhatják a fejüket a jegybankárok. A világ két legfontosabb központi bankja, a Fed és az EKB is kamatemelési ciklusának végéhez közeledik – az előbbi talán már oda is ért –, az üzemanyagok felől érkező újabb inflációs hullám azonban további, elhúzódó monetáris szigorral fenyeget. Az üzemanyag – az élelmiszerek és a lakhatási költségek mellett – az infláció, az inflációs várakozások kialakulásának legfontosabb komponensei közé tartozik.
A tengerentúlon a kérdés kulcsfontosságú a közelgő elnökválasztási kampány szempontjából is, Joe Biden nem sokkal több, mint egy év múlva mérettetik meg ismét. Az amerikai elnök tavaly felszabadította az ország stratégiai olajtartalékainak egy jelentős részét, így egy újabb árhullám immár politikai kérdéssé válhat – akár nemzetbiztonsági, ellátásbiztonsági szempontból is.
A magas energiaárak felnyomhatják a fogyasztói árakat, és újabb inflációs hullámot idézhetnek elő – egy olyan szektorból kiindulva, amelyben korábban már elkezdődött az infláció fékeződése
– kommentálta a helyzetet a Bloombergnek Andrew Hollenhorst, a Citigruop Egyesült Államokért felelős vezető közgazdásza.
A Deutsche Bank számításai szerint
egy cent áremelkedés gallononként (egy gallon kb. 3,8 liter) éves szinten átlagosan 1,15 milliárd dollárt húz ki a fogyasztók zsebéből,
ennyivel csökken a kereslet. A második negyedévben az árak 1,3 dollárral csökkentek a benzinkutaknál, így 150 milliárd dollár maradt a fogyasztók zsebében, amit másra költhettek. A hátszél most ellenszéllé változik, vagyis csökken az amerikaiak másra költhető jövedelme.
Az alacsony készletszint és az ehhez viszonyított erős kereslet világszerte jellemző a piacokra. Európában szintén gyorsabban drágul a gázolaj, mint a nyersolaj, bár ez a kutaknál még nem teljesen jelent meg az árakban.
Az egyik legfontosabb ázsiai elosztóközpontban, Szingapúrban a vártnál alacsonyabb kínai export miatt szintén szigorodott a piaci helyzet.
A gázolaj árának emelkedése számos feltörekvő országban az állami költségvetésnek is gondot okoz majd – sok kormány támogatja az üzemanyagárakat az alacsonyabb jövedelműek segítése érdekében. A szállítási költségek emelkedése szintén újabb lendületet adhat az inflációnak.
A globális gázolajkínálat a közel-keleti és kínai finomítóikapacitás-bővítések ellenére sem tudott számottevően emelkedni a történelmi mélypontról. Az USA-ban és Európában is történtek kapacitásbővítések, ezek azonban nem elegendők ahhoz, hogy néhány váratlan leállást kompenzáljanak.
Amerikában az ExxonMobil Baton Rouge-i finomítója, Rotterdamban a Shell Pernis finomító, Japánban pedig az ENEOS Holdings Mizusimában található gyártóegysége küzd az ellátás akadozásával.
Callum Bruce, a Goldman Sachs Group Inc. elemzője szerint a finomítói rendszerek világszerte hajlamosabbak az üzemzavarokra, miután évekig keményen működtek. Emellett az Európában és Ázsia egyes részein tapasztalható rekordszinteket hozó hőhullámok is nehezítik a finomítók működését – tette hozzá.
Borítókép: MTVA/Róka László
