Az egyik első hazai gasztroblog anonimitásából organikusan fejlődött a márkája. Arca lett, csapata szerveződött, üzlettársak láttak fantáziát a vállalkozásában. A Lila füge és Havas Dóra most mégis ketté válik. Miért?
A vágyaimat sok szempontból beteljesítette az, hogy a Lila füge médiavállalkozássá nőtte ki magát.
Bár a márka még mindig bensőséges, emberközeli és szerethető, rájöttem, hogy tőlem távolodik. Elkezdett hiányozni az énbrand, az egyszemélyes tartalomgyártás, ezért ahogy időnként a zenekarokból kiválik az énekes, és szólókarrierbe kezd, én is valami ilyesmibe vágtam a fejszém.
Kicsinek maradni sokszor nagyobb bátorságot kíván, mint nagyra nőni?
Számomra ez az önazonosságról szól. Most azt érzem, hogy az üzenetemet így jobban tudom közvetíteni. Egy üzleti vállalkozás működtetéséhez egy idő után valamennyire mainstreammé kell válni. Ellenben számomra a tudatos hedonista lét megismertetése másokkal tényleg komoly küldetés. Persze, szeretek tortákat is sütni, de a tudatos táplálkozás és az egészség kérdése szerintem nagyon fontos – az egyén és a bolygónk szempontjából is. Viszont ez az üzenet nem feltétlenül érdekes, „kattintékony” téma a széles rétegek és a keresőmotorok számára. A recepteket böngészők többsége ma is a rizses húsra vagy a rakott krumplira keres rá, amit meg is talál a nagy gyűjtő oldalakon.
Azt is megtanultam az elmúlt négy év során, amikor a Lila füge az üzlettársaim közreműködésével vállalkozássá alakult, hogy
nem értek mindenhez, és nem is tudom egy cég összes szegmensét egy kézben tartani.
Tehát vagy céget építek, amelyben felhalmozódik ez az összetett tudás – ezt próbáljuk sikerre vinni a Lila fügével. Vagy megfogalmazom, hogy mit akarok közvetíteni, és ehhez keresek partnereket, akik kívülről segítenek a haladásban – ez a jelenlegi stratégiám. A Lila füge egy szélesebb spektrumot lefedő platform, a Havas Dóra pedig az én karakteresebb, vagabund játszóterem, kisebb merítéssel, de mélyebb tudást adó tartalommal. Ha ez a kettő működhet egymás mellett, azzal mindenki csak nyerhet.
El tud engedni egy üzleti partnert vagy hirdetőt is, ha olyat kér, amit márkaként nem képvisel száz százalékosan?
Igen, mivel nincs állandó csapatom, amelynek a munkáját nekem kell biztosítanom, ezt könnyebben megtehetem. De nagyon nehéz olyan hirdetőpartnert találni, amely nem a saját márkaüzenetét helyezi előtérbe az én tevékenységemmel szemben – miközben velem szeretne dolgozni. Ez a minőségi tartalomgyártásnak és az influenszer-világnak óriási problémája. Ha egy hirdető amiatt keres meg, amit képviselek, és nem amiatt, hogy hány követőm van, az az ideális alapja a munkakapcsolatnak. Van például egy együttműködési megállapodásom egy kávés céggel, és rendkívül jól tudunk együtt dolgozni. Nem azt szeretnék, hogy az ezredik tiramisu-receptet gyártsam le, és azt sem kérik, hogy a nézőimet napi tíz kávé fogyasztására buzdítsam. Hanem megadják azt a szabadságot, hogy a kávét úgy illesszem be egy receptbe, ahogy csak a fantáziám engedi. Gondolkodhatok mondjuk egy kávés fűszerkeveréken, amely remekül működik sült csirkén vagy sült zöldségeken is. Ezek a típusú feladatok pörgetik a kreativitásomat.
Egyszemélyes vállalkozásra váltott – ez szakmailag is hoz magával egy új rugalmasságot?
Az utóbbi években – pont a cég méretéből kifolyólag – nem tudtam elég innovatív, merész lenni abban, hogy milyen csatornákon, milyen formában juttatom el a tartalmaimat a befogadók felé. A magazinomat például nagyon szeretném kiadni, de biztos, hogy már nem a hagyományos rendszerben jelentetném meg, terjeszteném.
Nem akarom, hogy egyetlen példányt is feleslegesen nyomjanak ki,
már csak a környezetszennyezés miatt sem. Inkább ne legyen ott minden árusító helyen, de érjen el azokhoz, akik tényleg örömmel forgatják. Ez is a tudatos hedonizmus része. Azon is gondolkozom, miként léphetek ki a „videókat gyártok, amelyeket sokan megnéznek” üzleti tervből, és hozhatok némi exkluzivitást, teremthetek értéket – akár fizetős modellben – egy jól körülhatárolható célcsoportnak.
A járvány miatt is szárnyalnak az online gasztrotartalmak. De mi lehet ez a plusz, amiért fizetnének az emberek, miközben milliónyi receptet érnek el ingyen?
Talán nem véletlen, hogy az olyan énmárkák, mint az enyém is, népszerűek. Mi valamit egy kicsit másképp tudunk, másképp csinálunk. Ráéreztünk egy hiányra, de főleg megbízhatóak a receptjeink. Szerintem abban áll az erőm, hogy vannak olyan témák, amelyeket azért tudok jól képviselni, mert tényleg fontosak számomra. Szeretném kijelölni azt a három-négy topikot, amivel felépíthető egy közösség, kialakítható egy tudásbázis, amelyben beszélgetések, interjúk, podcastok jelenhetnek meg a recepteken kívül.
Mitől tud valaki úgy főzni, hogy az másokat beindítson?
Ez az, amit nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megtanulni. A komunikációs készség nyilván szerencsés adottság. Nálam szerintem átjön, hogy mennyire szeretem, amit csinálok, és hogy a főzés által át szeretnék adni két üzenetet. Az egyik, hogy az „az vagy, amit megeszel” nem egy mondás, hanem tény, amit komolyan kell venni, pláne, ha gyerekek étkezéséért is felelünk. Nem a megvonásokban hiszek, hanem a tudatos, egészséges táplálkozásban. A másik mondanivalóm, hogy a főzés nem varázslat. Hatvan perc alatt tényleg nagyon finom fogásokat lehet összerakni, és
nem kell olyan marketingeszközökkel operálni, mint Jamie Oliver a 15 perces vacsoráival, mert mindenki tudja, hogy olyan nem létezik.
A videóim által viszont meg tudom mutatni, mi az a pár dolog, amire a siker érdekében figyelni kell. Például azért esküsznek sokan az én babka-receptemre, mert érthetővé tudtam tenni még olyanok számára is, akik egyébként soha nem sütnek. Nem akarok a háziasszonyokra erőltetni semmilyen plusz gépet, eszközt, nem küldöm őket delikátboltokba a hozzávalókért, de ennek ellenére sem a megszokott ételeket készítem. Keleti fűszereket használok, sok curryt, rengeteg zöldséget, és mégsem rugaszkodom el túlzottan a hazai ízektől. Egyszerűen tudok annak a nőnek vagy férfinak a fejével gondolkodni, aki másképp akar főzni.
A teljes cikk a Figyelő hetilap 48. számában jelent meg.
(Borítókép: Havas Dóra Facebook-oldala)
