A tanulók szülei körében végeztetett közvélemény-kutatás szerint a digitális munkarendben megvalósuló oktatás 2021. március 8-a és 2021. március 31. között részben töltötte be a szerepét, ez derül ki a Állami Számvevők (ÁSZ) digitális oktatásról készült közvélemény-kutatásából.
A szülői vélemények szerint a közoktatási intézményekben a tanulók több, mint felének az órarendi órákat részben, vagy egyáltalán nem tartották meg és a tanulók jelentős része számára a tanárok segítsége sem volt biztosított.
A tanulók jelentős része szorult a szülők segítségére a tanuláshoz és a felkészüléshez.
A diákok felénél a szülőknek az volt a tapasztalata, hogy a számonkérés és a leadott tananyag között nem minden esetben volt összhang. A szülői vélemények azt mutatták, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarendben megvalósuló oktatás során a köznevelési intézmények nem gondoskodtak arról, hogy valamennyi tanuló hozzáférjen a tananyaghoz és azt meg is tudja tanulni, és a számonkérésekben is hiányosságokat tapasztalak.
A kutatásban 342 szülőt kérdeztek meg, az érintett gyermekek száma 493 volt. A mintába került válaszadók gyermekei közül 36 százalék középiskolás, 33 százalék általános iskola felső tagozatos, 31 százalék pedig alsó tagozatos tanuló volt.
Tízből kilenc szülő azt mondta, hogy a digitális oktatáshoz az eszközellátottság biztosított volt. Kiemelték, ahol a feltételek hiányoztak, a gyermekek harmadának segítséget nyújtott a köznevelési intézmény.
A tanórák megtartása kapcsán a vizsgált gyermekek többségénél, 60 százalék esetében nyilatkoztak úgy a megkérdezett szülők, hogy gyermekeiknek csak részben, 5 százaléknak pedig egyáltalán nem voltak megtartva az tanórák az órarend szerint. Mindössze 35 százalék esetében volt az a véleménye a szülőknek, hogy minden órarend szerinti tanítási órát megtartottak. Az órarendtől való eltérés legnagyobb arányban a felső tagozaton és középiskolában tanuló gyermekeknél, legkisebb arányban az alsó tagozaton tanuló gyermekeknél fordult elő.
Az alsó tagozatos gyermekek 57 százaléka esetében nyilatkozott úgy a szülő, hogy kaptak segítséget.
A felső tagozatos gyermekek és a középiskolában tanuló gyermekek szülei közel azonos arányban 35, illetve 36 százalékban vélekedtek úgy, hogy a gyermekük részére segítséget nyújtottak a pedagógusok a napi oktatási időszak alatt, amennyiben szükségük volt rá.
A legnagyobb mértékben a szülői segítséget az alsó tagozaton tanuló gyermekek igényeltek. A megkérdezett szülők az alsó tagozaton tanuló gyermekek 83 százalékánál jelezték, hogy szülői segítségre volt gyermekeiknek szüksége. A felső tagozaton tanulók esetében is magas, 71 százalékos volt azoknak a gyermekeknek az aránya, akik esetében a szülők azt tapasztalták, hogy gyermekük az ő segítségükre szorul.
A középiskolában tanuló gyermekek alig fele esetében jelezték azt, hogy gyermekük szülői segítséget igényelt a tanuláshoz, illetve felkészüléshez.
A számonkéréssel kapcsolatban a legkedvezőbb véleménye az alsó tagozatos gyermekek szüleinek volt. A felső tagozatos és a középiskolában tanuló gyermekek esetében jelentős, 61, illetve 52 százalék volt azon szülők aránya, akik úgy ítélték meg, hogy a leadott tananyaggal nem minden esetben van összhangban a gyermekük teljesítményének értékelése és a számonkérés.
Az ÁSZ szerint előremutató, hogy az emberi erőforrások miniszterének ellenőrzés során adott tájékoztatása szerint az az intézményeknek az ősszel kezdődő tanév során lehetőségük van a szükséges tananyagok pótlásra.
(Borítókép: A koronavírus-járvány terjedésének megelőzése miatt az oktatási intézményekben bevezetett digitális oktatás az általános-, közép- és felsőfokú intézményben tanulók részére. 2020.03.18. Székesfehérvár. (Nagy Norbert, Fejér Megyei Hírlap)
