Keveset foglalkoznak a hazai cégek a munkahelyi közérzettel

Hírek
A munkahelyi stressz hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz, betegséghez és a munkából való kieséshez vezethet, ami a vállalatok számára komoly költségtényező, ugyanakkor számos program elérhető, ami segíthet.  

Európában a munkavállalók negyede számol be arról, hogy munkahelyi stressznek van kitéve, illetve a munka károsan hat az egészségére. Magyarországon a táppénzes napok számának 60 százalékát munkavégzéssel összefüggő mozgásszervi megbetegedések adják, az EU-ban ez az arány 48 százalék. Európai adatok szerint évente 146 millió munkanap veszik el a betegségek, munkabalesetek okozta hiányzás miatt. Ez közel 15 ezer egészséges ember pályakezdéstől nyugállományig terjedő teljes munkaidejének felel meg. Nem csak a munkaadónak, hanem a munkavállalónak is érdeke, hogy minél nagyobb legyen az egészségben eltöltött évek aránya; számos kutatás bizonyítja, hogy egészségesebb munkavállalók hatékonyabbak, elkötelezettebbek, így több profitot termelnek a vállalatoknak.

Ma már sokféle szoftveres megoldás is elérhető, amely segíti az egészség és jóllét megtartását a munkahelyeken. „Humánerőforrás szoftverünk különböző egészség és jóllét kezdeményezést kínál: a teljesítmény és célok területén egészég és jóllét aktivitások (meditációs tréning, jóga, ergonómiai felmérés) meglétét vagy a témában való jártasság elsajátítását is monitorozzuk” – mondta Yvette Cameron, az SAP SuccessFactors üzletágának stratégiáért és vállalati fejlesztésért felelős szenior elnökhelyettese. Ebben a rendszerben az egyszerű munkaidő-nyilvántartó is monitorozza az egészség témájára fordított erőfeszítéseket: mind a menedzserek, mind a munkatársak ellenőrizhetik, hol tartanak a kérdésben az elvárhatóhoz képest.

Ping-pong asztal

A wellbeingre hivatkozással egyre több irodában alapfelszereltség a jó kávé, a kulturált, tiszta, modern – az otthoni környezettel vetekedő berendezés is. Sőt, van ahol ping-pong asztal, csocsó, babzsák fotelek is várják a kényeztetést (is) igénylő – sokszor például kreatív – munkatársakat. Ha tágan értelmezzük az egészség és jóllét kérdését, nem vitás, hogy a munkahelyi légkör, így a szervezett közös programok, egy csapatépítő, a dolgozók gyerekeinek szervezett Mikulás ünnepség, vagy egy majális, mekkorát dobhat az összetartáson és így a jólléten, ami nagyban hozzájárul a magasabb profithoz.

Elutasító üzenet

Egy HR megoldásokról szóló cikkben például arról írtak, hogy egy munkavállaló feladatelfogadás helyett e-mailben jelezte felettesének és csapattagjainak, hogy a következő napokban mentális egészségével foglalkozik, és emiatt nem lesz elérhető. A cikk konklúziója az volt, hogy a vállalatnak sokkal jobban megéri néhány „betegszabadságnak” számító napot elszámolni és teljes értékű kollégát visszakapni, mint hosszú távon egy depresszív, mentális hátrányokkal küzdő csapattag negatív és eszkalálódó hatását elszenvednie, esetleg később egy hosszas betegséget finanszíroznia. Itthon persze ettől a szemlélettől távol vagyunk, a mogorva pénztárosok és túlórázó irodisták világában. Sokszor a cégektől nem sokkal kellene annál több, minthogy a munkatársakra humán erőforrás helyett érző emberi lényekként tekintsenek. A jó példák ide vagy oda, érdemes belegondolni abba, hogy ha a vállalkozások vezetői önmagukkal szemben sem tartják be az ember lelki, szellemi és fizikai szükségleteihez nélkülözhetetlent, akkor ettől is távol vagyunk.

Jó gyakorlatok

Egy hazai tanulmányban 15 kis- és középvállalkozás vezetőivel készített interjúk alapján azt írják: a cégvezetők – nem meglepő módon – stressznek vannak kitéve, így szépen magyarosan, és a vállalkozás miatt nem marad idejük és energiájuk az egészséges életmódra. Érdekes módon csupán a legfiatalabb és a legidősebb cégvezetők számoltak be arról, hogy hetente 3-4 alkalommal sportolnak. A kutatásból kiderült: csak egy cégnél figyelnek rá, hogy mindig legyen a dolgozók számára elérhető gyümölcs, tea és kávé, egy közösségi hely, ahol lazíthatnak. A munkahelyi stressz kezelése Magyarországon ezermilliárd forint többletkiadást okoz évente – írta egy 2012-es Világgazdaságban megjelent cikk. A túlzott munkahelyi stressz nemcsak a munkavállalók életében okoz nehézséget, hanem negatívan hat egy-egy vállalat versenyképességére is. A mindenkit érintő, túlzott munkahelyi stressz okozói között általában a teljesíthetetlen szakmai elvárások, a magánéleti problémák és vezetői bánásmód hibái szerepelnek.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központja még 2015 áprilisában indított ingyenes munkahelyi egészségfejlesztési kampányt, amelynek keretében munkavállalói csapatokat játékos formában ösztönöztek az egészségesebb életre. Egy HR portálon pedig sok jó céges példáról olvasni, általában a HR vezetőkkel készített interjúk nyomán lehet betekintést nyerni ismert és kevésbé ismert nagy cégek jó gyakorlataival az egészség és jóllét témájában. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink