A fizetési meghagyásos eljárás lejárt pénzkövetelések, például ki nem fizetett számla, kölcsön vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget. Ezzel már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást, magánszemély, cég vagy például társasház is.
Hárommillió forintig nem is lehet közvetlenül bíróságon peres eljárást indítani, ezekben az esetekben a legkézenfekvőbb megoldás a fizetési meghagyásos eljárás megindítása. Míg három- és harmincmillió forint között bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható. 2022-ben 409 304 fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek, 9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsődleges oka, hogy a követeléskezelő cégek a tavalyi utolsó negyedévben visszafogták működésüket. A korábbi évekhez hasonlóan a kérelmek túlnyomó többsége tavaly is tízezer és hárommillió forint közötti követelésről szólt, és szinte kizárólag jogi személyek kezdeményezték.
Az esetek túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti tartozást akartak beszedni. A magánszemélyek által indított fizetési meghagyásos eljárások az összes eljárás mintegy 3 százalékát tették ki, ami azért is tűnhet nagyon alacsonynak, mert hárommillió forint alatt ez a legegyszerűbb módja annak, hogy hozzájussunk jogos pénz követelésünkhöz, legyen szó akár magán kölcsönről, károkozásról vagy bérleti díj-tartozásról.
A MOKK adatai szerint tavaly az ellentmondások száma kissé nőtt az ellentmondások száma, az adósok a követelések 6,3 százalékát vitatták. Ilyenkor a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezője dönthet arról, hogy lemond a követeléséről vagy bíróságon folytatódik az eljárás. Jogerőre emelkedett fizetés meghagyás alapján tavaly 328 ezer végrehajtás indult, ez 11 százalékkal kevesebb mint 2021-ben. Továbbra is kevés magánszemély indít fizetési meghagyásos eljárást, holott harmincmillió forint alatt ez a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igényérvényesítésnek, hogy hozzájusson jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak.
„Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképp vegye át, mert az a legrosszabb, ha nem foglalkozik vele. Ha ugyanis másodszorra sem veszi át a hivatalos iratot, akkor a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik, és az jogerőre emelkedik. Ha valaki nem ért egyet a követeléssel, például azért, mert túl nagy összeg szerepel benne vagy időközben már rendezte a tartozást, ellent kell mondania, amelynek nincsen díja”
– hívta fel az adósok figyelmét Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Az elnök hangsúlyozza, hogy aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás miatt végrehajtás is indulhat vele szemben. E lehetőség ellenére tavaly csupán egy százalékkal nőtt azok aránya, akik vitatják a követelést.
Ha valaki nem ért egyet a meghagyásban szereplő összeggel, jogában áll ellentmondani, ezt természetes személy bármelyik közjegyzőnél szóban is megteheti, postai úton pedig annál a közjegyzőnél, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat.
Ellentmondani csak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napig lehet, azt követően a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik. Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást.
Ha a kötelezett határidőn belül ellentmond, akkor a fizetési meghagyás egyrészt hatályát veszti, másrészt a nem peres eljárás perré alakul át, és bíróságon folytatódhat. „Csak akkor érdemes ellentmondani, ha alaptalan vagy túlzott a követelés. A tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb rendezni kell, és a bírósági eljárás költségeit, valamint a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnie annak, aki elveszíti az ellentmondás folytán induló pert.Ha a követelés jogos, de valaki nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérni az eljáró közjegyzőtől” – teszi hozzá a MOKK elnöke.
A közjegyzőnél lehet kérni a tartozás részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő meghosszabbítását is. Erre ugyancsak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség, természetes személyeknek szóban, személyesen bármely közjegyzőnél vagy papíralapon az eljáró közjegyzőnél.
Jogi személyekés az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus iratbeadásra kötelezettek elektronikusan kérhetik a fizetési könnyítést. Fontos azonban, hogy a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet mindenképpen indokolni kell, amely díjköteles beadvány. A kötelezettnek részletezni kell ugyanis, hogy milyen mértékű halasztást kér vagy hogy a tartozást mekkora részletekben, milyen időszakonként, összesen hány részletben tudja megfizetni. Továbbá nyilatkoznia kell a jövedelmi, vagyoni viszonyairól, amelyből megállapítható, hogy miért nem tud a teljesítési határidőre fizetni. A fizetési könnyítés iránti kérelem határidőben történő benyújtását követően a közjegyző helyt adhat a kérelemnek. Ám ez esetben pontosan kell fizetni minden részletet, mert ha valaki bármely részlet megfizetését elmulasztja, akkor az egész tartozás esedékessé válik, és a kérelmet előterjesztő fél megindíttathatja a végrehajtási eljárást a meg nem fizetett teljes összegre.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Pesti Tamás
