Kevés külföldi dolgozik nálunk

Hírek Tóth Balázs
A legfrissebb adatok szerint az unió tagállamai közül a negyedik legalacsonyabb a külföldi állampolgárságú foglalkoztatottak aránya hazánkban. Az idei második negyedévben mintegy 41 ezren dolgoztak nálunk, ami 5,5 ezerrel több, mint tavaly ugyanezen időszakban. A növekedés nagy részét, 4 500 dolgozót a nők adták, ami nagy valószínűséggel a háború elől menekülteknek köszönhető – mondta a figyelo.hu érdeklődésére Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő.

Ebből is látszik, hogy a magyar munkaerőpiac foglalkoztatás-bővüléséhez még így is elenyésző arányban járultak hozzá a külföldi állampolgárok. A szakértő elmondta: a külföldiek foglalkoztatásáról az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat negyedévente ad ki tagállami adatokat, a legfrissebb hozzáférhető számok az idei második félév adatai. Hazánkban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) évente közöl elemzést az aktuális évben kiadott, illetve az év utolsó napján érvényes munkavállalási engedélyekről. Közismert, az uniós országok állampolgárai munkavállalási engedély nélkül is vállalhatnak munkát hazánkban, ezért a NFSZ adatai csak az unión kívüli országokból érkező dolgozókra vonatkoznak. Itt a legfrissebbek még a 2021-esek adatok, azaz tavalyiak, így az orosz-ukrán háború előttiek, annak hatását nem mutatják.

Vietnámtól Törökországig

2021. december 31-én a legtöbb érvényes munkavállalási engedély vietnami, kínai, dél-koreai, indiai és török vendégmunkásoké volt, Mongóliából érkezők a 7. helyen, a Fülöp-szigetekről jött dolgozók a 10. helyen álltak a rangsorban. Az összes engedély 28 százalékát a feldolgozóipar, 25,5 százalékát a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazata adta. Érdekes tény, hogy a külföldiek ötödét a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő munkakörökben dolgozók adták, s csak harmaduk volt szakképzettséget nem igénylő munkakörben. A vendégmunkások 70 százaléka a 25-44 éves korcsoportba tartozott. Szalai Piroska jelezte: ha nemcsak az engedéllyel dolgozó vendégmunkásokat vizsgáljuk, hanem minden hazánkban dolgozó külföldi állampolgárt, akkor érdemes az unió statisztikai hivatala adataiból kiindulni. Idén a második negyedévben 20 800 külföldi férfi és 20 100 nő dolgozott nálunk. Ez a mintegy 41 ezer fő a magyarországi 4,7 millió foglalkoztatottnak csupán a 8,7 ezreléke, ami a negyedik legalacsonyabb arány az uniós tagállamok között. Bulgária adata nem ismert, de feltételezhető, hogy nem nagyobb a magyarnál, így nem hibázunk, ha azt állítjuk, hogy a három visegrádi országban és Romániában, valamint Bulgáriában van a legkevesebb vendégmunkás Európában. Ezek az országok elsődlegesen a belső erőforrásaikat mozgósítva működtetik a munkaerőpiacukat.

Csúcson vannak a magyar munkaerőpiac adatai

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a járvány és a szomszédunkban már fél éve dúló háború ellenére is abszolút csúcson van minden mutatójában a magyar munkaerőpiac a legfrissebb adatok szerint is. Jelenleg nagyon alacsony a munkanélküliség (augusztusban 3,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta), soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság (augusztusban több, mint 4,7 millió fő állt munkaviszonyban, és a 20-64 éves korcsoportban 80 százalék feletti volt a foglalkoztatási ráta) illetve az üres álláshelyek száma a második negyedévben csaknem 99 ezret ért el). Az üres álláshelyek ötöde felsőfokú, ötöde pedig szakképzettséget nem igénylő munkakör. Ennyire erős alapokkal még soha nem rendelkeztünk korábban, s a legjobbak közt vagyunk az Európai Unióban is. Sőt, még a legfrissebb adatok is foglalkoztatás-bővülést mutatnak – mutatott rá Szalai Piroska. Hangsúlyozta: „ezzel párhuzamosa mi vagyunk az egyedüli olyan ország, ahova még jön az orosz gáz, ami nemcsak a téli fűtéshez szükséges. Magyarországon – valószínűleg – gáz és kőolaj hiány miatt nem fog bezárni egyetlen vállalatunk sem még.”

Ukrán és szerb dolgozókat toboroznak

A témakörhöz tartozik, hogy a hazai minősített HR-szolgáltatók már 15 távoli, nem EU-tagország (azaz harmadik országbeli) állampolgárait foglalkoztathatják Magyarországon a meghatározott hiányszakmákban speciális, egyszerűsített foglalkoztatási szabályok keretében. A WHC Csoport 2014 óta foglalkozik külföldi munkaerő foglalkoztatásával, kölcsönzésével. Először Ukrajnából, majd 2016-tól Szerbiából toboroz munkavállalókat. 2021 őszén hazánkban elsőként szerezte meg a minősített foglalkoztatói státuszt, így azóta már távoli országok munkaerőpiacáról is hoznak munkavállalókat.„ Kiemelten fontos volt, hogy felmérjük a külföldi országok gazdasági és munkaerőpiaci adottságait, így esett a választásunk elsősorban Mongóliára, Kazahsztánra, a Fülöp-szigetekre és Indonéziára. Ezekben az országokban jellemző a külföldi munkavállalás, a munkavállalók motiváltak, lelkesek, precízek és megbízhatóak, emellett az angol vagy orosz nyelvtudás megléte is optimális” – részletezte a WHC stratégiáját Csonka Veronika, a vállalat régió vezetője és nemzetközi toborzásért felelős vezetője. A harmadik országból érkező külföldiek foglalkoztatásának előnyei közé tartozik, hogy nagy létszámban érhetők el a munkavállalók, a szakképzettséget nem igénylő pozíciók mellett akár szakképzettséghez kötött munkakörökben is foglalkoztathatók.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink