Kettős terhelés a fejlesztéspolitikában

Hírek figyelo.hu
A járványhatások tompítása mellett a következő hónapokat az uniós források kezelése is meghatározza: fokozatosan le kell zárni a 2014–2020-as ciklust, miközben a versenyszféra a 2021–2027-es felhívásokat várja.

Csendesen telt az idei első negyedév a 2014–2020-as uniós források lehívása terén a fejlesztéspolitikában, hiszen a hazai mutató mindössze 1 százalékponttal, 61-ről 62 százalékra kúszott feljebb a múlt év vége óta – derült ki az Európai Bizottság adataiból. Őrült roham a tagországi átlagból sem rajzolódik ki, mindenesetre jelzésértékű, hogy a tavaly decemberi 55-ről március végére 59 százalékra lépett előre a 27 tagú közösség.

A mostani részeredménnyel Magyarország a 13. helyen áll, holtversenyben a lengyelekkel és a csehekkel.

A visegrádi térség negyedik tagja, Szlovákia viszont alaposan lemaradt, 48 százalékkal csupán Máltát és Horvátországot előzi meg.

A hét- plusz kétéves, ezáltal ténylegesen 2022-ig tartó időszakban Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad.

A bizottság a rá eső részből mostanáig 15,43 milliárd eurót folyósított, ami a 350-es forint-euró tervezési árfolyammal számolva 5400 milliárd forintnak felel meg. A kormány tavaly a forintgyengülésre reagálva két lépcsőben módosította a lehívásoknál alkalmazott kurzust, amely előbb 318,87 forintól 332,16-ra, majd 350-re emelkedett.

Eközben az odaítélt támogatási források tekintetében Magyarország 107 százalékkal az EU-ban a nyolcadik, ami azt jelenti, hogy

a kifizetés és a lehívás különbözete, mintegy 4700 milliárd forint, mindaddig a magyar költségvetés kockázata és terhe, amíg Brüsszel ki nem egyenlíti a fejlesztési számlákat.

Erre a jövő év végéig van lehetőség. Bár a teher kétségkívül súlyos, a Pénzügyminisztérium legutóbbi adatközlése szerint egyelőre kezelhető. Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere ugyanis 539,7 milliárd forintos hiánnyal zárta az év első két hónapját, ami az egész évre tervezett 1491,2 milliárd forintos hiány 36,2 százaléka. A deficit java a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak állami ösztönzőkkel való kompenzálásából származik, ezzel együtt tény, hogy

januárban és februárban csak 128,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, miközben az uniós kiadások megközelítették a 481 milliárdot.

Ezzel az első két hónapban befolyt uniós források az éves előirányzat 11,4 százalékát fedték le a kiadások 30 százalékos arányával szemben.

Ráadásul párhuzamos a terhelés a hazai fejlesztéspolitikai rendszeren, miután a 2014–2020-as ciklus zárása mellett a 2021–2027-es időszak pályázataira is hónapok óta vár a piac.

A tervek szerint a következő hét évet meghatározó kohéziós és strukturális források 26,1 százaléka közvetlenül a reálgazdaságba áramolhat, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások beruházásait, fejlesztéseit segítve.

Viszonyításképpen: 19,1 százalékot kaphat a közlekedés, 18,7‑et a terület- és településfejlesztés, 17,9 százalékot pedig a környezeti és energiahatékonyság. A cégvezetők többsége abban bízott, hogy akár már márciusban beadhatja az első pályázatokat az új ciklusban, egyelőre azonban csúsznak a várt kiírások.

A szakértők úgy számolnak, hogy ha már a kora tavaszi rajt elmaradt, legkésőbb a nyáron valóban megjelennek az első új felhívások. Ezeknek a konstrukcióknak leghamarabb 2022-ben lehet hatásuk a magyarországi GDP növekedésére.

(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)

További híreink