A jegybanki toleranciasávba 2023 végén tér vissza Magyarországon az infláció
– mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az Inflációs jelentést bemutató online sajtótájékoztatón. Ennek oka: az infláció globálisan magasabban és tartósabban tetőzik a korábbi várakozásoknál. A legutóbbi jegybanki jelentés óta pedig a költségoldali tényezők és ezzel együtt az inflációs ráták is tovább emelkedtek. Baksay Gergely részletezte: a jegybank 11,0-12,6 százalék közé emelte idei inflációs prognózisát. Korábban éves alapon 7,5-9,8 százalékos drágulási ütemet jósoltak az MNB szakértői.
Az ügyvezető igazgató rámutatott arra is:
Európában szinte mindenütt több évtizedes csúcson van a pénzromlás mértéke, amely a kontinensen a termékek és szolgáltatások széles körét érinti.
Miközben a hazai infláció sem tekinthető alacsonynak, a kelet-közép-európai térségben nálunk a legalacsonyabb a drágulás üteme. Ennek hátterében pedig az árstop-intézkedések állnak, ezek miatt nem gyűrűznek be az energiaár-emelkedések a fogyasztói árakba.
A jegybank a korábbiakhoz képest nagyobb gazdasági növekedéssel számol: 4,5-5,5 lehet az éves bővülés hazánkban. A mozgatórugó a bőven nyolc százalékos lakossági fogyasztás lesz – derül ki a jegybanki dokumentumból
Ide tartozik, hogy a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75 százalékra emelte az irányadó egyhetes betéti kamatot az MNB. Utóbbi tehát összeolvadt az alapkamattal.
