– 2017. január 1-ével a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) kulturális és közgyűjteményi feladatait a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt., az Országos Széchenyi Könyvtár és a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. vette át. A MaNDA korábbi feladatköreiből, melyeket vitte magával a Forum Hungaricum? Bővült-e ez a kör?
– A feladatok elosztását meghatározta az, hogy az utódintézmények addig milyen tevékenységet folytattak. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. a filmarchívum filmes szakmai tevékenységét vitte tovább; a könyvtári dokumentumok digitalizálását érintő közfeladatokat pedig az Országos Széchényi Könyvtár vette át. A Forum Hungaricum Nonprofit Kft. az európai uniós pályázatok fenntartási kötelezettségét – az ózdi Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és a Digitális Erőmű intézmények működtetését –, valamint az országos digitalizációs közfoglalkoztatási programmal kapcsolatos kulturális közfeladatokat látja el.
– Hol tart a kulturális javaink digitalizálása európai viszonylatban? Lehet ezzel a munkával végezni?
– A MaNDA adatbázisában 170 partnerintézménynek a műalkotásai, műtárgyai, könyvei, videói érhetőek el. A közel félmillió tételt múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények adják közre adatbázisunkon keresztül, az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program segítségével digitalizált kulturális javaikból. Európai viszonylatban büszkék lehetünk arra, hogy öt év alatt ilyen eredményt tudtunk elérni.
A nemzeti kulturális örökség szakmai elveit és a digitalizálás folyamatát az adott nemzeti gyűjtemény határozza meg. Maguk a gyűjtemények döntik el, milyen prioritásokat állítanak fel a digitalizálási feladat során. Korunk információs társadalmában ez egy véget nem érő munkának tekinthető. Az első digitalizálási projektek az 1990-es évek elején indultak. Az elmúlt évtizedek alatt számos program és stratégia fogalmazódott meg, de mindig akadt olyan szegmense, amit tovább lehetett finomítani. Elég arra gondolnunk, hogy az első adatbázisok nem a nagyközönséget, a felhasználókat akarták elérni, hanem adatszinten, rendszergazda szempontból tároltak adatokat.
Úgy vélem, nem az a cél, hogy lássuk az alagút végét, hanem az, hogy a gyűjteményi anyagok olyan formában jelenjenek meg és váljanak hozzáférhetővé az interneten, amely által lehetővé válik új kulturális tartalmak létrehozása és a kreatívipar ösztönzése. A nemzeti kulturális vagyon digitális változatának megteremtése állami feladat.
– Mely országok járnak élen ezen a területen? Mit tudhatunk a Közép-Kelet Európai országok ez irányú tevékenységéről?
A kulturális örökség digitalizálásában Franciaország jár az élen, de jelentős állami erőforrások állnak a német és a holland gyűjtemények rendelkezésére. Példaértékű Norvégia digitalizációs programja, ahol minden megjelent könyvet digitalizálnak.
A közép-kelet-európai régió Csehország központilag kezeli a kulturális örökségi nyilvántartást. Hasonló a helyzet Szlovákiában, Szlovéniában vagy Lengyelországban is, a digitalizációt nemzeti stratégiai elvek – szakterület specifikusan – alapján, nemzeti finanszírozású programok segítségével végzik.
Releváns mutatóként szolgálhat az Európai Digitális Könyvtár (Europeana) projektje, amelyben negyven ország vesz részt és a nemzeti aggregátorokon keresztül közvetíti a kulturális tartalmat.
– Milyen kezdeményezéseket tart fontosnak, amelyek a digitalizációt összekapcsolják a közművelődéssel és az oktatással?
Kifejlesztettünk egy közoktatást kiszolgáló rendszert, a Digipédiát, amely korszerű pedagógiai módszertani lehetőségeket kínál a tanárok számára, felhasználva a magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált kulturális javait. A program célja, hogy az ország bármely területén található nemzeti kulturális örökség virtuálisan elérhető legyen. A tananyagot előkészítő tanár böngészhet a digitalizált műtárgyak között, felhasználhatja a tárgyi emlékhez kapcsolódó leírást, vagy a tárgyat megjelenítő 3D-s modellt. A program olyan alkalmazásokat nyújt, amelyben a feltöltött dokumentumok oktatási anyagként kerülnek rendszerezésre, műveltségi terület, kompetencia típus és életkor szerint. A Digipédia elérhető okostelefonon, tableten, és asztali számítógépen is.
Innovatív kezdeményezésünk volt a Kulturális GPS rendszerének kidolgozása, az okostelefonokra készült alkalmazás segíti a tájékozódást a kulturális helyszínek elhelyezkedésének megmutatásával, amelyek között múzeumok, templomok, közművelődési intézmények, műemlékek és kulturális rendezvényekhez kapcsolódó helyszínek találhatóak meg.
– A Forum Hungaricum Nonprofit Kft. részt vesz a kulturális közfoglalkoztatási programban. Mennyire látja eredményesnek és előremutatónak a projektet?
Az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Programhoz 2012-ben csatlakoztunk, közel 1 000 főt foglalkoztatva, akik különböző közgyűjteményekben végezték a nemzeti kulturális javak digitalizálását. A program sikeres és eredményes volt, amelyet a Belügyminisztérium a közfoglalkoztatási programok megvalósításában nyújtott kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül Miniszteri Elismerő Oklevéllel jutalmazott.
Jelenleg nagyjából félezer kulturális közfoglalkoztatottat vesz részt a programunkban, akik az ország különböző gyűjteményeiben digitalizálnak. Mivel speciális területről van szó, ezért a közfoglalkoztatottak belső képzésen vesznek részt, ahol elsajátítják az archiválási és adatfeldolgozási ismereteket, illetve a 3D-s digitalizálás módszerét.
A programok egy évig tartanak, ezt a közfoglalkoztatottjaink 80 százaléka csinálja végig, akik közül 20 százalék a program végén visszamegy a munkaerőpiacra.
– Milyen aktuális nagy feladatok vannak most?
– Mint említettem a MaNDA DB folyamatos töltése állandó feladatunk, miközben arra törekszünk, hogy az adatbázisba került anyagokat minél szélesebb körben juttassuk el a nagyközönséghez. A MaNDA DB-ben számos olyan gyűjtemény anyaga került be, amely nem ismert az érdeklődők előtt, ezért nemcsak a digitalizált kulturális tartalmak keresésére és böngészésére adunk lehetőséget, hanem a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, folyamatosan bővülő tematikus virtuális kiállításokat rendezünk. Ezáltal olyan kulturális értékek megismerésére is lehetőség nyílik, amelyek valamilyen oknál fogva nem kerülnek kiállításra.
Az adatbázis építése azonban csak egyike azon kulturális közfeladatoknak, amit a Forum Hungaricum magára vállalt. Mellette működtetjük két ózdi intézményünket, néhány hete aláírtunk a Miskolci Egyetemmel egy oktatási együttműködést, amelyben kihelyezett képzést biztosítottunk az egyetem felnőttoktatásában résztvevő hallgatóinak.
