Két új minisztériummal bővül a kormányzati struktúra

Hírek Tóth Balázs
Az orosz–ukrán háború okán bevezetett szankciós politika jelentős hátrányok veszélyével fenyeget mind az energiaügyek, mind a gazdaság területén. A veszélyek ellensúlyozása érdekében indokolt, hogy mindkét területért önálló minisztérium feleljen a kormányzati feladat-megosztási struktúrában – áll a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatban.

Ez alapján két új tárca jön létre: az Energiaügyi Minisztérium és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. December 1-jén kezdi meg munkáját az energetikai tárca, aminek a vezetésére Orbán Viktor miniszterelnök Lantos Csabát kérte fel. Emellett kiválik a Miniszterelnöki Kabinetirodából Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki önálló tárcát kap. Továbbá megváltozik a Lázár János vezette tárca elnevezése is. Az Építési és Beruházási Minisztériumot átnevezik Építési és Közlekedési Minisztériumra, miután a miniszter kapta meg a közlekedési területet Palkovics László minisztériumától. Megszűnik a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium, a távozó miniszter pedig a jövőben az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatója lesz.

A gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn a következő közleményt jutatta el az MTI-hez: az elhibázott brüsszeli szankciók rekordmagas inflációhoz vezettek Európában. Ezt ellensúlyozva a jegybankok jelentős kamatemelést hajtottak végre, a kormányzati intézkedések mellett. Az MNB a szankciós infláció elleni kamatemelésével párhuzamosan azonban egyes pénzügyi szereplők számára egyre vonzóbbá vált, hogy pénzüket kereskedelmi banki közvetítéssel jegybanki betétben tartsák. Ezzel a gazdaság olajozott működéséhez szükséges hitelezés és állampapír vásárlás helyett végső soron az állam által fizetett, akár 18 százalékos kamatot realizáltak, kockázatmentesen. A kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betéteseknek ez a hozam nem elérhető. Sőt, számukra a bankok 1 százalék alatti kamatot adnak a látra szóló- és folyószámlabetétek után, de a hosszabb távú betétek is mindössze 9-10 százalék körüli kamatot tesznek elérhetővé.
Egyes intézményi befektetők kihasználták a helyzetet, olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt. E gyakorlatot meg kell szüntetni, a piaci torzulást ki kell javítani. A döntés értelmében 2023. március 31-ig, a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek, a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamatánál. Mindez hozzájárul a hitelezés és állampapír forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink