A héten a KSH több adattal is jelentkezik – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet vezető közgazdásza. Ezek közül is kiemelkedik szerdán a második negyedéves GDP-adat első becslése. Ezt megelőzően azonban kedden még megismerhetjük az építőipar júniusi adatait, illetve a júniusi ipari teljesítmény részletes adatait. Májusban az építőipar teljesítménye éves alapon 12, havi alapon pedig 1,7 százalékkal csökkent. A visszaesés hátterében a kereslet zuhanása áll: az uniós források visszatartása, a magas kamatok miatti alacsony hitelfelvételi kedv, illetve az állami és önkormányzati beruházások forráshiány miatti elhalasztása – sorolta Regős Gábor. Május végén a rendelésállomány volumene 30,2, míg az új rendeléseké 36,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez alapján kedden sem számíthatunk az előző havinál kedvezőbb adatokra – tette hozzá.
Az első becslés alapján az ipar teljesítménye júniusban az egy évvel korábbitól 3,8 százalékkal maradt el, míg a májusinál 0,9 százalékkal volt alacsonyabb. Növekedni tudott ugyanakkor a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása ágazat teljesítménye, amely ágazatok jellemzően exportra termelnek. Ez azt jelenti, hogy a visszaesést vélhetően most is az alacsony belföldi kereslet okozza – ez és az egyes ágazatok kibocsátásának pontos alakulása derül majd ki a második becslésből – magyarázta a szakértő.
Az első negyedévben a GDP negyedéves összehasonlításban 0,3, míg éves összehasonlításban 0,9 százalékkal csökkent – mutatott rá Regős Gábor. Az egy évvel korábbihoz képest szinte biztosra vehető a mérséklődés a második negyedévben is, a kérdés a negyedéves alapú volumenváltozás, amelynek még az előjelét is nehéz megmondani – fűzte hozzá. A pozitív előjelű változás a technikai recesszióból való kikerülést jelentené. Ezt termelési oldalról a mezőgazdaság és a szolgáltatások támogathatják, míg felhasználási oldalról a nettó export. Éves összehasonlításban a fogyasztást visszafogta az alacsonyabb reálkeresetek mellett a kormányzati transzferek okozta magas bázis, miközben a beruházások volumenét az építőiparnál már bemutatott tényezők csökkentették. Ugyanakkor a növekvő export és a mérséklődő fogyasztás, illetve beruházás nyomán visszaeső import azt eredményezhették, hogy a nettó export változása pozitívan járulhatott hozzá a gazdasági teljesítmény alakulásához.
Az MNB adatközlései közül a kedden megjelenő júniusi fizetési mérleg adatokat emelte ki Regős Gábor. A külkereskedelmi adatok alapján a termékegyenleg értéke tovább javult, megközelítette a 1,5 milliárd eurót, amelyre korábban még soha nem volt példa, így nem kizárt, hogy a májusi 395,7 millió eurós szufficit után ismét sikerült többletet elérni a folyó fizetési mérlegben – ismertette.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat tájékoztatási naptára bővelkedik fontos megjelenésekben. Szerdán a második negyedéves GDP-adatok gyorsbecslése és a júniusi ipari adatok jelennek meg, csütörtökön júniusi termékkülkereskedelmi adatokat hoz nyilvánosságra a hivatal, míg pénteken júliusi inflációs és júniusi építőipari adatok jelennek meg – sorolta Regős Gábor.
A GDP kapcsán már rendelkezésre állnak az előzetes gyorsbecslés adatai – emelte ki – ez alapján negyedéves alapon az eurózóna gazdasága 0,3 százalékkal bővült, míg az Európai Unióé stagnált az előző negyedéves rendre 0,0 és 0,2 százalékos volumenváltozás után. Éves alapon a két gazdasági övezet növekedése 0,6, illetve 0,5 százalékra csökkent az első negyedéves egyaránt 1,1 százalékról. A gyorsbecsléshez képest a második becslésben már több adat alapján tudnak a statisztikai hivatalok számolni, így pontosabb kép áll majd rendelkezésre a második negyedéves gazdasági teljesítményt illetően. Az ipar teljesítménye májusban havi alapon minimálisan, 0,2, illetve 0,1 százalékkal bővült az eurózónában és Európai Unióban. Éves alapon ez 2,2, illetve 1,8 százalékos visszaesést jelentett. A legjelentősebb teljesítménycsökkenést Írország (16,2 százalék), Észtország (12,8 százalék) és Bulgária (11,0 százalék) szenvedte el – az ír adat természetesen nem tudni, hogy mennyire az adóoptimalizálás és mennyire a valós teljesítmény alakulását tükrözi, hívta fel a figyelmet a közgazdász. Hozzátette, legnagyobb mértékben Máltán (12,2 százalék), Dániában (7,8 százalék) és Franciaországban (2,9 százalék) növekedett az ipari termelés.
Májusban euróban számítva az Európai Unió unión kívüli exportja 1,9 százalékkal, míg importja 15,6 százalékkal csökkent éves alapon. Ebben nagy szerepe van az energiaárak csökkenésének, mely a tavalyinál olcsóbbá tette a behozatalt. Ennek következtében az egy évvel korábbi 37,4 milliárd eurós hiány 1,3 milliárd euróra mérséklődött. Ez a tendencia vélhetően júniusban is folytatódott.
Az előzetes inflációs adatok alapján júliusban az eurózóna pénzromlása az előző havi 5,5 százalékról 5,3 százalékra csökkent, miközben havi alapon ha minimálisan is, de átlagosan mérséklődtek az árak – ismertette Regős Gábor. Továbbra is kétszámjegyű, 10,8 százalék ugyanakkor az élelmiszerek drágulása – emelte ki. Az egyes tagországok közül a legnagyobb inflációt 10,2 százalékkal Szlovákiában mérték, míg a leglassabb pénzromlási ütem – 1,6 százalék – Belgiumban történt. Az eurózónában az infláció tehát fokozatosan szorul vissza és van már olyan ország, amely teljesíti az EKB célját. A kérdés, hogy a pénzromlás milyen ütemben tud tovább mérséklődni és mikor éri el az EKB célját az eurózóna egészében. Az új adatközlésből megismerhetjük az Unió egészének adatait.
Májusban az építőipar teljesítmény az eurózónában és az Európai Unióban is 0,2 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbit, miközben éves alapon előbbi esetében 0,1 százalékkal növekedett, utóbbi esetében pedig 0,4 százalékkal visszaesett. Az egyes tagállamok teljesítménye igen jelentős szóródást mutatott: a legnagyobb növekedés Szlovéniában (24,6 százalék), Romániában (10,6 százalék) és Spanyolországban (7,1 százalék) történt, miközben a legnagyobb visszaesést hazánk (12,0 százalék), Olaszország (6,5 százalék) és Svédország (6,3 százalék) szenvedte el – azaz az építőipari adatokon nemzetközi összevetésben is jól látszik a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartásának hatása.
Borítókép: Shutterstock
