Az első félévben lezajlott szinte teljesen zavartalan orosz gázimportnak köszönhetően elfogadható az európai gáztározók töltöttségi szintje, azonban már ez a fűtési szezon is rejthet kihívásokat – nyilatkozta lapunknak Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője. Kifejtette, az energetikai szankciók csak nyáron kezdték el éreztetni hatásukat. Elsőként az orosz kőolajt érintette az embargó, amelyet júniusban dolgoztak, illetve szabtak ki, ezt követően érte el a szankciós politika a földgázt: Németország közölte, 2024-re teljesen felhagy az orosz energiahordozó importjával. A Gazprom ezt követően kezdte el korlátozni kereskedelmi partnerünk irányába a szállításokat az Északi Áramlaton, nyár végére teljesen le is állt az orosz Gázexport, majd ezt követően az elmúlt hetekben a már használatban lévő Északi Áramlat 1 vezetékpárját és a technikailag kész, de üzembe nem helyezett Észak Áramlat 2 vezetékét is megrongálták – ismertette Hortay Olivér.
Rámutatott, a kínálati mozgástér szűkülése jól látható. Az Északi Áramlat vezetékpárján évi 55 milliárd köbméter földgáz érkezett, de ez a vezetékpár jelenleg nem használható és nem is valószínű, hogy egyhamar helyreállítják és üzembe helyezik. A jóval kisebb (nagyságrendileg feleekkora) kapacitású Jamal vezetéken elszámolási vita miatt nem érkezik orosz gáz – a Gazprom rubelben kéri a vételárat.
Az Ukrajnán keresztül érkező vezetéken is kevesebb energiahordozó érkezik, az orosz-ukrán háború mellé tranzitdíjakkal kapcsolatos elszámolási vita is társul. Marad a Török Áramlat, amely évente 16,5 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas – az Európai éves felhasználás 155 milliárd köbméter – mutatott rá Hortay Olivér.
A következő fűtési szezonban várható energiahiányra már a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője is felhívta a figyelmet. Technikailag az Északi Áramlat 2 vezetékpárja lenne előbb használható, mivel úgy tudni, ott „csak” az egyik vezeték sérült, itt viszont politikai tényezők nehezítették már magát az üzemebe helyezést is. A cseppfolyósított földgázzal kapcsolatban Hortay Olivér azt mondta, az árakat kétoldalú szerződés határozza meg, és egyáltalán nem nyilvánosak. Az arányokra, miszerint többe kerül a vezetékes orosz gáznál, csupán nyilatkozatokból következtethetünk, egyik ilyen Emmanuel Macron francia elnöké, aki azt mondta, a baráti országok is négyszeres áron kapják az LNG-t.
Jelenleg a tavalyi éves elhasznált gázmennyiségnél 15 százalékkal kevesebb (!) földgáz áll Európa rendelkezésére. Ha a tél hideg lesz, már felléphetnek gondok – mondta Hortay Olivér, megjegyezve azt is, hogy Németországnak a kialakult energiaválság miatt, beleértve a lakosságot és az ipari szereplőket, húsz százalékkal kellene visszafognia a gázfogyasztását. Ha a felhasznált energiamennyiséget csökkentik és vagy enyhébb lesz a tél, sikerülhet elkerülni a korlátozások bevezetését.
Nem jelent többletköltséget a rubeles fizetés
Sem pluszterhet, sem pluszköltséget nem jelent a korábbi pénznem helyett rubelben fizetni a földgázért. A gázszerződéseknek vannak úgynevezett kiemelt pontjai, amelyektől nem lehet eltérni, a fizetés pénznemét azonban egyetlen dokumentum sem rögzíti. Technikailag két módozat létezik, a szerződő ország dollárban vagy euróban fizet a kijelölt számlára, ezt az orosz partner rubelre váltja, mesterséges keresletet generálva a deviza iránt. A másik, hogy a szerződött ország a pénzpiacon vált rubelt és már eleve orosz devizában teljesíti a fizetési kötelezettséget. Amiért nem jelent többletterhet, az az, hogy a készpénz kezelési díja számít magasnak, ilyen, milliárdoknak megfelelő összegeknél és banki pénzmozgások esetében jelentéktelen a különbség a vételi és az eladási ár között. Magyarország az előbbi megoldást alkalmazza, euróban fizet és az orosz partner váltja át helyi devizára.