Kell-e nekünk euró?

Hírek
Soha nem álltunk ilyen közel az euró bevezetéséhez, ami a pénzügyi kritériumokat illeti, viszont a kormány és a Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint nem csak a pénzügyi feltételek számítanak, hanem a reálgazdasági felzárkózás is. A Figyelő Top200 gazdasági konferencáján kerekasztal-beszélgetés foglalozott azzal a kérdéssel, hogy kell-e Magyarorországnak euró.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint fontos az euró bevezetése, de nem mindegy, hogy mikor. Álláspontja szerint akkor kell bevezetni itthon az európai valutát, amikor az a magyar gazdaság számára a legtöbb hasznot termeli. Régebben a maastrichti kritériumokat tartották a legfontosabb szempontnak ebben a tekintetben, de Hegedüs Éva szerint mára bebizonyosodott, hogy ez nem elegendő, és egyéb elvárásoknak is meg kell felelni. Ezekben az országnak még fejlődnie kell a nyugathoz képest. Ilyen például az egy főre jutó GDP, a munkabérek átlagos szintje, a termelékenység, valamint a bankrendszer mélysége. 

Dr. Szapáry György közgazdász, Matolcsy György főtanácsadója azon az állásponton volt, hogy jó és rossz gazdaságpolitikát egyaránt lehet folytatni az eurózónán kívül és azon belül is. Ha rossz gazdaságpolitikát folytatunk, akkor jobb ha kívül maradunk, de a cél az, hogy jó gazdaságpolitikát folytassunk. Abban az esetben vannak előnyei az eurónak, ha kiküszöböljük az árfolyamkockázatot. Szapáry nem javasolta, hogy a maastrichti kritériumokon kívül túl sok egyéb kritériumot figyelembe vegyenek ebben a kérdésben. Ahhoz, hogy a kritériumok működjenek, számszerűsíteni kell őket, viszont a maastrichti kritériumokon felül sok mindent nem lehet számszerűsíteni – fejtette ki. Szapáry azt is hozzátette, hogy az eurózónába való belépéshez konszenzus kell.

Becsei András, az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt. elnöke három részre osztotta a kérdést. Egyrészt fontos szempont, hogy mi lesz az eurózónával. Ez viszont csak a jövő év elején fog kiderülni. Három elképzelés létezik ezzel kapcsolatban. Az egyik a Juncker-féle, miszerint minden országot ösztönözni kell arra, hogy lépjen be az eurózónába. Ennek az ellenpontja Macron-terve, ami azzal számol, hogy az Unió kétsebességessé válik, és az eurózónának lesz egy külön költségvetése és pénzügyminisztere. Ebben döntő lesz, hogy a németeknek mi a véleménye erről, de ez várhatóan csak a koalíciós tárgyalások után derül majd ki, viszont az már most látható, hogy Németország egy kisebb költségvetésű eurózónát támogatna, ami a két végpont közti középutat jelentené.

A második fontos szempont Becsei András szerint, hogy mit tekintünk ideális valutauniónak. A klasszikus elvek a munkaerőpiaci-mobilitást, a tőke szabad áramlását, az azonos üzleti ciklusok és a közös fiskális kiigazítási lehetőség. Ez alapján az euróövezet nem tűnik ideálisnak – vonta le a következtetést. A legújabb elméletek szerint viszont két esetben lehet kialakítani egy ideális valutaövezetet. Az egyik szerint akkor kell belépni, ha már megfelelünk, a másik szerint a belépés után alakul ki az ideális helyzet. Magyarországon még nem rendelkezik tökéletesen az ideális tulajdonságokkal, de már közelít hozzájuk.

A harmadik szempont, hogy mi hogyan készülünk fel a belépésre. Ha a maastrichti kritériumokat nézzük, akkor jól állunk, viszont fontos kérdés, hogy mennyire ragaszkodunk egy önálló monetáris és fiskális politikához – emelte ki Becsei András. 

György László ,a Századvég-csoport vezető közgazdásza szerint a "kell-e nekünk az euró?" kérdésre a válasz az, hogy attól függ, milyen feltételekkel. Ezekre a feltételekre felkészülhetünk és befolyásolhatjuk is őket. Kérdés továbbá az is, hogy a Macron-tervből Magyarország mit kapna. György László úgy gondolja, hogy ebből a "Michelin-csillagos menüből mi akármit rendelhetünk, csak padlizsános lecsót kapunk". Ha globális kontextusból vizsgáljuk a kérdést, azért van szükség az eurózóna bővítésére, mert az európai életszínvonalnak az egész világ a csodájára jár. "Ezért mi is a Századvégnél, és alapvetően minden józan gondolkodású ember Unió-párti, és adott esetben akár euróövezet-párti, de ennek komoly feltételei vannak" – tette hozzá.

"Mi a Michelin-csillagos menü? Az, hogy amennyiben csatlakozunk az euróövezethez, akkor extra forrásokhoz juthatunk. Mi a valóság? Van egy olyan magyar gazdaságszerkezet, amelyre ha hullanak források, az csak részben a magyar gazdaságra hullik. A kérdés pedig az, hogy mi részt tudunk-e venni ennek a menünek az elkészítésében" – foglalta össze György László. Tehát az a kérdés, hogy visegrádi négyek ki tudnak-e alakítani egy olyan alkupozíciót, amiben kiharcolják, hogy azok az országok, amelyek hajlandóak lemondani a monetáris politikájukról,cserébe várhatnak-e plusz forrásokat?