Rég nem látott jelenetek tanúi lehettek a csehországi Valec közelében lakók: oktatók parancsokat kiabálnak, miközben diákok tucatjai puskával a vállukon kúsznak a bozótban, keresve a megfelelő lőállást. Csehország célja ugyanis a toborzás elősegítése, a hadsereg népszerűsítése a fiatalok körében. Az egykori Csehszlovákia nyugati felében krónikus létszámhiánnyal küzdenek a fegyveres erők, s ez már olyan méreteket ölt, hogy a hadsereget képtelenség lenne harckészültségbe helyezni. Ugyanakkor az elmúlt évek történései, a mindössze pár száz kilométerre zajló orosz-ukrán háború ismét fókuszba helyezték az évtizedek során perifériára sodródott hadsereget.
Nem népszerű a fegyverforgatás
A társadalom határozott választ adott a cseh fegyveres erők kampányára: mindössze 80 diák jelentkezett, hogy megismerje a hadsereg, a katonák életét, és részt vegyen egy négyhetes kiképzési programban.
Karel Rehka tábornok szerint a mostani rendszer egyszerűen fenntarthatatlan.
Ha nem teszünk semmit a katonaság emberi erőforrásainak pótlására, akkor nem tudjuk megőrizni Csehország békéjét, és elriasztani a potenciális ellenségeket.
Ugyanakkor az is tény, hogy a cseh hadsereg 2021-ben toborzási céljának 56 százaléka valósult meg, míg 2022-ben ugyanez a szám 85 százalékra emelkedett. A problémák hasonlóak az egész régióban:
- Lengyelországban,
- Romániában,
- Szlovákiában
- és Magyarországon is.
Rehka végül hozzátette: ha nincs ember, akkor minden fejlesztés, katonai beszerzés hiábavaló, „kidobott pénz”.
Nyugaton sem jobb a helyzet
A NATO-nak újabb 35-50 dandárra lesz szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben megvalósítsa terveit, és képes legyen tagállamait megvédeni. Összességében az egész NATO érintett, de a a kelet-európai országok a szövetségi rendszeren belül is a legkiélezettebb helyzetben vannak – már régóta figyelmeztetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette veszélyekre.
A térség ellen irányuló orosz agressziót nem lehet kizárni – hangsúlyozta Tomas Kopecny volt cseh védelmiminiszter-helyettes. Ha Oroszország támad, a saját védelmi képességeinkre is nagy szükség lesz – tette hozzá.
Toborzás a 21. században
A kormányok persze próbálják vonzónak beállítani a katonai pályát. Digitális marketingkampányok segítségével akarják „eladni” a hadsereget, megemelték a besorozási bónuszokat, és azt is fontolóra vették Csehországban, hogy csökkentsék az újoncokra vonatkozó egészségügyi követelményeket. Ugyanakkor az alacsony munkanélküliségi ráta a besorozás ellen dolgozik, ugyanis szinte mindenki könnyen talál magának munkát a régióban, arról nem is beszélve, hogy a sereg a legtöbbször gyengébben fizet a versenyszféránál.
Lengyelország önti a pénzt a hadseregébe
Kelet-Európa legnagyobb országa 300 ezer fős hadsereg felállítását tűzte ki célul, a szakértők azonban megkérdőjelezik ennek realitását. Emellett a GDP 5 százalékát költenék védelmi célokra. Emellett toborzási kampány is indítottak, a „Holidays with the Army” 28 napon keresztül a 18-35 év közötti fiataloknak nyújt alapvető katonai kiképzést. A siker egyelőre várat magára: nőtt ugyan az újoncok száma, de tavaly rekordot ért el a leszerelések száma is.
Maguk a hadsereg felső vezetői is különbözően látják a helyzetet: Dymanowski szerint természetes folyamatról van szó,
Bogdan Sowa ezredes, a lengyel vezérkar Toborzási Igazgatóságának vezetője szerint sajnálatos, hogy sokan néhány év szolgálat után elhagyják a sereget. „Vonzó ajánlatok kellenek nekik, elsősorban pénzre gondolok” – hangsúlyozta.
Elkeserítő a helyzet Romániában
A védelmi tárca adatai magukért beszélnek: a tiszti álláshelyek 43 százaléka betöltetlen, míg az egyéb hivatásos státuszok negyede üres. Ennek elgondolkodtató eredményei is vannak: míg az országban összesen négy Patriot védelmi rendszer van, mindössze kettő üzemképes, és a kormány hiába vásárolt F-16-os vadászrepülőket, nincs elég képzett pilóta az üzemeltetésükhöz.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: AFP
