Kanada a legfelkészültebb a jövő kihívásainak kezelésére, Magyarország a nyolcadik

Hírek Lengyel Gabriella

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontja négy éves kutatómunka eredményeként létrehozta a Social Futuring Indexet (SFI), amellyel mérhetővé válik az országok alkalmazkodóképessége a jövőbeli kihívásokhoz, a „jó élet” feltételeinek hosszabb távú biztosítása céljából.

A 2017-ben alapított kutatóközpontja azzal a céllal jött létre, hogy dolgozza ki a társadalmi jövőképesség koncepcióját, és hozza létre az erre érvényes mutatószám kutatási és számítási rendszerét, több tudományterület szakértőit is bevonva. A social futuring maga egy teljesen új fogalom, a Csák János alapító úgy fogalmazott, hogy azt írja le, hogyan lehet a jó élet feltételeit biztosítani a változó környezetben. Ennek négy normatív sztenderjét határozták meg a kutatók, ez a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás, és az egyensúly, valamint négy pillért, amely az ökológiai-geopolitikai, a technológiai, a szocio-ökonómiai és a kulturális mátrixaként írható le. Azt vizsgálták, hogy ezek közül melyeknek kell teljesülniük kell a jó élethez, illetve az utóbb felsoroltak azok a eszközök és módok, amelyek segítségével egy társadalmi entitás fenntartja/megőrzi magát.

Számos népszerű és sokat idézett index – pl a GDP, Better Life Index, World Happinness Report – méri a különböző globális tendenciákat, állít fel rangsorokat, ehhez kívánnak csatlakozni a Corvinus kutatói az általuk kidolgozott innovatív indexálással.Az újszerű nézőpontokat felmutató SFI megkönnyíti az országok összehasonlítását a tekintetben, hogy milyen mértékben készültek fel a jövő kihívásainak kezelésére, s közben mennyire képesek biztosítani állampolgáraik számára a jó élet kereteit.

A mai napon nyilvánosságra került nyilvánosságra az index módszertana, és az a rangsor, amely az hivatott értékelni, hogy az OECD 36 tagországa közül 2020-ban melyek bizonyulnak leginkább jövőképesnek, és melyek vannak lemaradva.

A legjobb negyedbe tartozó országok rangsora a következő (az elérhető max. 100 SFI pont alapján):

  1. Kanada – 70 SFI pont
  2. Ausztrália – 62,7 SFI pont
  3. Norvégia – 61,3 SFI pont
  4. Izland – 59,6 SFI pont
  5. Dánia – 54,9 SFI pont
  6. Finnország – 54 SFI pont
  7. Észtország – 53,4 SFI pont
  8. Lengyelország – 52,6 SFI pont, Magyarország – 52,6 SFI pont

Az SFI 2020 rangsor vizsgálata számos érdekességgel is szolgál, és felülír jónéhány közkeletű sztereotípiát, miszerint a gazdag országokban a jövő is fényesebb.

A legnépesebb országok közül csak Kanada és Ausztrália szerepel az élmezőnyben, az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság is a középmezőnyben végzett. A harmadik és hetedik hely között rangsorolt ország mindegyike 6 millió főnél kisebb lélekszámmal rendelkezik.

A kutatók azt is megállapították, hogy az anyagi jólét, a magas egy főre jutó GDP önmagában nem jelenti azt, hogy az ország jövőképessége is kiemelkedő lenne, ehhez sokkal több kell, kedvező demográfia, megfelelő ívóvíz tartalék, önellátó képesség például. A legmagasabb GDP-vel rendelkező országok közül csak Norvégia szerepel az első három hely egyikén.

További jellemző tendencia, hogy az alacsony népsűrűségű országok értek el magasabb pontszámot a rangsorban. Az első három helyezett, Kanada, Ausztrália, Norvégia mind 50 fő/km2 alatti népsűrűségű, de ugyanez Izlandra, Finnországra és Észtországra is igaz. Miközben a 125 fő/km2 népsűrűséggel bíró országok, mint pl. Hollandia, Belgium, Izrael vagy Japán a középmezőnyben vagy a sorrend vége felé szerepelnek.

A teljes rangsor és további adatok, elemzések elérhetők az SFI honlapján elérhető

(Borítókép: Teo Tarras, PuzzlePix/Shutterstock)