Nincs értelme tovább emelni a két számjegyű alapkamatot – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően, miután bejelentette, hogy véget ért a 16 hónapja elindított kamatemelési ciklus, ezzel 13 százalékon tetőzik a hazai alapkamat. A monetáris tanács keddi ülésén ugyanis a piac által nem várt szintre, 125 bázisponttal emelte az alapkamatot.
A jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, továbbra is az infláció ellen küzd az MNB. A fogyasztói árak emelkedésének üteme csak jövőre kezdhet lassulni, a toleranciasáv szélére azonban csak 2024-ben érhet a fogyasztói árindex. Matolcsy György megismételte, amit a közgazdász-vándorgyűlésen mondott, hogy a 2020-as évtized emlékeztet a 70-es évekre, amikor az alacsony növekedés magas inflációval párosult. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank elsőként ismerte ezt fel, ami elmondható a FED-ről is.
A jegybank elnöke szerint ezért emelték a legmagasabb szintre az alapkamatot. Hozzátette, hogy most egy sor kihívás párosul az inflációval, mint a folyó fizetési mérleg, illetve a költségvetés hiánya. A jegybank a pénzügyi stabilitást is figyelembe veszi a monetáris politikai döntéseknél – tette hozzá.
Egyre erősebb árleszorító hatás
Virág Barnabás, a jegybank alelnök közölte, hogy a monetáris tanács elfogadta az új, szeptemberi inflációs jelentést, amelyből kiderül, hogy a fogyasztói árak a következő hónapokban is emelkedő pályán maradnak, viszont 2023-tól az árleszorító hatás egyre erőteljesebb lesz. Hangsúlyozta, a monetáris szigorítás tovább folytatódik, hogy az inflációs várakozásokat továbbra is lehorgonyozzák. A szigorú monetáris kondíciók fennmaradnak, a likviditás szűkítés és a monetáris transzmisszió további erősítése marad a jegybank monetáris politikájának fókuszában, ennek érdekében az MNB kész tovább lépésekre – jelezte Virág Barnabás.
A jegybank alelnöke rámutatott: idén 13,5-14,5, míg jövőre 11,5-14 százalék között várható az éves átlagos infláció. A gazdasági növekedés idén 3,5 és 4,5 százalék között, 2023-ban pedig 0,5-1,5 százalék között valószínűsíthető az alelnök szerint.„Magyarország megnyerte az elmúlt évtizedet, ami lehetőséget teremtett arra, hogy megnyerjük a Covid elleni a háborút. Most a tét az, hogy megnyerjük a 2020-as évtizedet. Ehhez tudjuk a kulcsot, ami egy intenzív felzárkózási pálya, de el kell kerülni az olyan növekedést, ami az eladósodásból és hitelből származik” – mondta a sajtótájékoztatón Matolcsy György.
Cél a likviditásszűkítés
Virág Barnabás alelnök kitért arra is, hogy a friss inflációs előrejelzés szerint várhatóan 2024 első felében tér vissza a fogyasztói árak emelkedésének üteme a jegybank tolerancia-sávjába. A gazdasági növekedés érdemben lassulhat a korábbi várakozásokhoz képest, ez jelenik meg az MNB friss prognózisában is. A monetáris transzmisszó hatékonyságának javítása érdekében az MNB újabb intézkedésekről is dönthet, melyekkel a monetáris kondíciók tovább szigorodhatnak – hangsúlyozta a jegybank alelnöke. Az MNB tovább szűkíti a likviditást, az eredetileg tervezett 1800 milliárd forinttal szemben 2700 milliárd forintot kötnek le. A jegybank új diszkont kötvényének futamideje egy hét lesz, a kamata pedig megegyezik az alapkamattal. A bejelentett hosszú futamidejű betéti eszközt pedig két hónapos futamidővel indítják, így az év végi likviditáskezelést segítik elő. Később ezt a futamidőt fokozatosan felemelik három hónapra.
Virág Barnabás elmondta: az MNB devizatartalék-megfelelése stabil, a 36,5 milliárd eurós tartalék érdemben magasabb a leggyakrabban említett rövid külső adósság állományánál. Ezen felül nagyon sűrű swap- és repohálózattal rendelkezik az MNB, ennek nagyságrendje több mint 10 milliárd euró, ami további komoly erő.
TÓTH BALÁZS – JÁRDI ROLAND
Borítókép: Matolcsy György, a jegybank elnöke. (Fotó: Czeglédy Zsolt/MTI)
