A következő hónapokban is kitarthat a Magyar Nemzeti Bank a 100 bázispontos kamatcsökkentési tempó mellett, ehhez azonban a csillagok szerencsés együttállására is szükség lesz az ősz elején – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaság heti rendszerességű makrogazdasági podcastsorozatában, a Bruttóban. A szakember szerint hiába lett a vártnál rosszabb a második negyedéves GDP, ennél nagyobb mértékű kamatvágás nem áll összhangban sem az infláció alakulásával, sem pedig a magyar gazdaság kockázati megítélésével.
Kedden tartja a monetáris tanács kamatdöntő ülését, ahol Török Zoltán szerint nem várható meglepetés, a jegybank újabb 100 bázisponttal mérsékelheti az irányadó rátának számító egynapos betéti eszköz kamatát, amely ezzel a lépéssel 14 százalékra olvadhat. Ha nem jön közbe semmi, akkor szeptemberben 13 százalékon összeérhet a két kamatszint. Szeptemberben érdemes tehát átgondolni a monetáris politika eszköztárait.
A kettős szisztéma fenntartására valószínűleg már nem lesz szükség, folytatódhat a kamatcsökkentés, immár az alapkamat mérséklésével – vélekedett a közgazdász, aki szerint jövő év elején lehet ismét egy számjegyű az alapkamat. A kérdés már azért sem mindegy, mert 10 százalék feletti kamatoknál érdemi hitelezésről és a jegybank oldaláról a növekedés serkentéséről nem lehet beszélni.
Nem a jövő a borús, hanem a jelen és a közelmúlt volt az – foglalta össze Török Zoltán, aki szerint jogosak az aggályok, a nagy globális trendek egyöntetűen azt mutatják, hogy nem fogunk visszatérni ahhoz a rendkívül alacsony, nulla százalék körüli inflációs közeghez, mint amely a 2010-es éveket jellemezte.
Borítókép: illusztráció Fotó: MTI/Shutterstock
