Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció idén elérheti a 14,5 százalékot. Jövőre ennél is jóval magasabb, 18-19 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése. Ennek oka, hogy rendkívül magasan zárhat az infláció az idei év végén, ami igen jelentős áthúzódó hatással bír a 2023-as átlagos inflációs mutatóra. Emellett az infláció lassú visszaigazodására számítunk a sokkok jellege miatt, továbbá az árstop megszűnésének technikai hatása is emeli az éves átlagos mutatót. Az elemző közölte: tovább vágtat az infláció és novemberben újabb komoly meglepetést okozott a piaci konszenzushoz képest. A vártnál magasabb infláció 22,5 százalékos éves áremelkedést jelez. Ami ennél is aggasztóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított (így például az energiaárak változását is figyelmen kívül hagyó) maginflációs mutató szintén emelkedett, méghozzá havi alapon újabb 2,1 százalékkal, ezzel elérve a 24 százalékos éves bázisú mértéket novemberben. A részleteket tekintve az infláció októberről novemberre történő 1,4 százalékos gyorsulásából a legnagyobb részt (1 százalékpontot) az élelmiszerek áremelkedése magyaráz, főként a feldolgozott élelmiszereké. Emellett, némi meglepetésként, a szolgáltatások erősödő drágulása járult még hozzá érdemben az általános árszínvonal gyorsuló emelkedéséhez. A novemberi adatközlésből egy pozitívumot lehet kiemelni: a tartós fogyasztási cikkek éves bázisú inflációja mérséklődött. Ennek a forint októberi mélypont óta mutatott erősödése lehet az oka, ami némiképp enyhítette a nyomást az importált infláció tekintetében. Az üzemanyagár-stop elengedése decemberben már kétharmad részben, januárban pedig már teljes egészében megjelenik az adatokban. Számításaink szerint, amennyiben nem változik érdemben a piaci ár, úgy nagyságrendileg további 2 százalékponttal emelkedhet az infláció Magyarországon. Mindezek fényében a jövő év elejére már 25-26 százalék közötti éves bázisú infláció várható. Komoly inflációs kockázatot hordoz ugyanakkor a minimálbér-tárgyalás. Amennyiben rendkívül magas, egyszeri emelésről születik megállapodás, úgy az arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy a bértorlódás miatt ők is jelentősebben emeljék a bérköltségeket. Ez pedig beindíthatja az ár-bér spirált.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: az infláció most publikált tényadata ismét magasabbnak bizonyult az előzetesen vártnál. A maginfláció is nőtt novemberben, elérve a 24 százalékot év/év alapon. Elmondta: novemberben is az élelmiszerárak jelentették az infláció fő motorját. Dacára a tojás és a burgonya árstopjának, a főcsoport árai további 3,6 százalékkal emelkedtek havi szinten, s az éves rátájuk elérte a 43,8 százalékot. Továbbra sem látszik lassulás az élelmiszerdrágulás frontján: az aszálykárok, a szektor alacsony termelékenysége, az árstopok okozta veszteségek más termékeken való kompenzálása, valamint a magas import és a gyenge forint a legfontosabb magyarázó tényezői a kiemelkedő élelmiszer-drágulásnak Magyarországon. Kifejezetten negatív jelenség, hogy a szolgáltatások árnövekedése novemberben 0,9 százalékra gyorsult hó/hó alapon. A vártnál magasabb novemberi infláció, valamint az üzemanyagok árplafonjának a tervezettnél korábbi eltörlése eredményeként az infláció már decemberben elérheti éves szinten a 25 százalékot. Jövőre az első negyedévben várhatóan tovább emelkedik az infláció, a mértéke azonban bizonytalan; a „szokásos” év eleji átárazások szerepe meghatározó lesz. Az inflációs csúcsot az első negyedévben érhetjük el. A második negyedévben már csökkenésnek indulhat az áremelkedés üteme, a folyamat azonban meglehetősen lassú lesz az elemző szerint. Az éves átlagos infláció 2023-ban könnyen elérheti, akár meg is haladhatja a 18 százalékot.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője úgy vélte: a mostani kilátások szerint februárban tetőzhet a magyar infláció, de az egy számjegyű tartományba csak 2023 végén kerülhet be a mutató. A mostani tényadatok magasabbak lettek a vártnál, a piac 22 százalékos emelkedésre számított éves szinten – értékelte az adatokat Németh Dávid. Hozzátette: a maginfláció tovább gyorsult, novemberben 24 százalékos volt, ami továbbra is az erőteljes inflációs nyomásra utal. Az üzemanyagok hatósági árának eltörlése miatt újabb gyorsulás várható. A most megjelent inflációs adat alapján decemberben 25,5 százalék, januárban pedig 26 százalék körüli inflációs mutató várható. Az MNB a december közepén megjelenő inflációs jelentésében az legújabb változások miatt emelni fogja a 2023-ra vonatkozó inflációs előrejelzését, amelyben várhatóan 15 százalék feletti éves átlagos inflációt jelezhet előre, szemben a szeptemberi prognózisban szereplő 11,5-14 százalék közötti sávval. Németh Dávid közölte: „Mi a jelenlegi kilátások alapján azt várjuk, hogy jövő februárban érheti el a csúcspontját az infláció, valamivel 26 százalék feletti szinten. 2023 nyarán csökkenhet a mutató 20 százalék alá, a jövő év végén kerülhet az egy számjegyű tartományba. Így a 2023-as éves átlagos infláció meghaladhatja a 18 százalékot”.
Fotó: PuzzlePix/Shutterstock
