Az elmúlt évek legnehezebb időszaka tarol a vendéglátásban, a pandémiát követően a magas infláció és az elszabaduló energiaárak meggyengítették a hazai fizetőképes keresletet – jellemezte a szektort Herczeg Zoltán. A Dining Guide felelős kiadója szerint ez a legjobban a vidéki vendéglátóhelyek látogatottságának csökkenésén érzékelhető, mivel a főváros turisztikai desztinációinak közelében levő vendéglátóhelyek forgalmát a hozzánk látogató külföldi vendégközönség biztosítja.
A krízishelyzet hatással volt a kalauz összeállítására is: idén az átlagosnál több körösnek bizonyult a tesztelés időszaka, hiszen figyelembe kellett venni a vendéglátóhelyek nyitását, zárását és koncepcionális változásait.
A legtöbbször, hat-hét alkalommal egy – végül nagyon magas pontszámot és pozíciót elért – étteremben jártak a tesztelők, mert a hely megítélése igen megosztónak bizonyult, így biztosra szerettek volna menni.
Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója
Idén a szerkesztők nagyobb figyelmet fordítottak az alternatív éttermi kategóriájú vendéglátóhelyek vizsgálatára, mert úgy látják, hogy a hétköznapi „komfort” gasztronómia már erőteljesebben jelen van a fogyasztók mindennapjaiban.
Ezek a helyek nem a csúcsgasztronómiát reprezentálják, hanem korrekt módon elkészített, jó minőségű ételeket kínálnak, viszont ezen a területen még nehezebb listákat állítani, annyira különbözőek az egyes helyek és teljesítmények. Ezért ezek az egységek nagyon rövid bemutatással, az emblematikus, ajánlott ételeikkel kerültek be a kiadványba. Nagy újdonság az idei évben, hogy a Wolt az online felületén – azoknál az éttermeknél, amelyek bekerültek a kiadványba – a Dining Guide szimbólumainak feltüntetésével segíti az ételrendeléseket.
A kiadvány az éttermek mellett áttekint közel harminc hazai ötcsillagos szállodát is.
Az ötcsillagos szállodai besorolás az egységek tekintetében elég széles spektrumon mozog, nagyon nagy különbségek vannak az építészeti, a belsőépítészeti és a szolgáltatások színvonalában, illetve az árakban is. „Az első évben csak TOP10-es listát állítunk fel, azokat a hoteleket mutattuk be, amelyek véleményünk szerint nagyon biztosan hozzák a tőlük elvárható színvonalat. Sajnos olyan ötcsillagos szállodákkal is találkoztunk, amelyek lehet, hogy a hotelminősítő-rendszerek kiírásainak megfelelnek, de a mindennapokban bizonyos szolgáltatási területeiken gyenge színvonalon teljesítenek. Márpedig egy ország szállodáinak színvonalát nagyban meghatározza, hogy a legmagasabb kategóriába sorolt egységei milyen teljesítményt mutatnak, így közvetve hatnak az egész vendéglátás és a turizmus minőségére is” – véli Herczeg Zoltán.
A kalauz értékelése alapján a szállodák csúcsszínvonalát jelentő, úgynevezett luxury five star kategória csak két erős egységgel van jelen ma Budapesten. Ez szerintük nagyon kevés, és ennek megfelelően a hazánkba érkező, a magas minőséget, szolgáltatási színvonalat kereső vendégek száma is alacsonyabb.
Érdekeség, hogy a tavaly májusban megjelent Dining Guide TOP100 Étteremkalauz első tíz helyét elfoglaló étteremből a fél évvel később megjelenő Michelin Guide kilenc éttermet csillaggal jutalmazott. „A hazai Étteremkalauz mindig négy-öt hónappal megelőzi a Michelin Guide kiadványát, és számunkra nagyon megtisztelő, hogy a Michelin is az általunk tapasztaltakkal értett egyet…” – árulta el a felelős kiadó. Míg a Dining Guide a hazai fogyasztóközönség számára fogalmaz meg ajánlásokat, a Michelin Guide a saját olvasóközönségét, elsősorban a hazánkba utazó külföldieket segíti az étteremválasztásukban.
Borítókép: illusztráció / forrás: Getty Images
