Jelentős politikai munka és Erdős Norbert hosszú lobbitevékenységének köszönhetően tehát az EP végre napirendre tűzte a méhészet és a méhek kérdését, és jelentést készít a méhészeti ágazatról. Ez nemcsak azért fontos, mert az importmézet hamisítják, hanem azért is, mert a méhészeti ágazat az európai mezőgazdaság szerves része: több mint 500 ezer uniós polgár számára biztosít fő- vagy mellékjövedelmet. A növényfajok 84 százaléka és az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ továbbá a méhek általi beporzástól. Az így előállított gazdasági érték pedig – amelyet az EU-ban évi 14,2 milliárd euróra becsülnek – lényegesen felülmúlja a megtermelt méz értékét. A méhészet jelentősége óriási az ökológiai egyensúly fenntartásában és a biológiai sokféleség megőrzésében is. A néppárti politikus szerint az EU-ban sajnos nem ismerik el eléggé a beporzás jelentőségét, és ezt a szolgáltatást természetesnek veszik, miközben például az Egyesült Államokban évente 2 milliárd eurót költenek a mesterséges beporzásra.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja tervezetében sürgeti az EU és a tagállamok vezetőit, hogy a méhészet és a méhek kérdését tegyék az EU és a tagállamok mezőgazdasági politikájának középpontjába. Szerinte a jövő uniós agrárpolitikájának a jelenleginél magasabb szintre szükséges emelnie a méhészet rangját és finanszírozását. A jelentés tervezetének értelmében messze a legnagyobb problémát a hamisított méz EU belső piacán történő térnyerése jelenti, amely miatt elsősorban a nagy méztermelő tagállamokban a méz felvásárlási ára 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest. Ez reménytelen helyzetbe taszítja az európai méhészeket.
A méz a világon a harmadik leginkább hamisított termék, ezért ez ellen nem csak az uniós méhészek védelmében, hanem fogyasztóvédelmi, sőt közegészségügyi indokok miatt is harcolnunk kell – emeli ki Erdős Norbert. A tarthatatlan helyzet megnyugtató rendezése érdekében a fideszes politikus elvárja a tagállamoktól és az Európai Bizottságtól, hogy a jogszabályok betartatására kényszerítsék a tisztességtelen eszközöket használó harmadik országbeli, főleg egyes kínai mézelőállítókat, valamint a hamisított importmézet a jó minőségű európai uniós mézzel tudatosan keverő európai uniós csomagolókat és mézkereskedőket. Ennek érdekében számos javaslatot tett jelentéstervezetben. Véleménye szerint a megoldás „sarokköve” lenne, ha a megfoghatatlan „EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelölés helyett a címkéken feltüntetnék, hogy a végtermékben felhasznált mézek pontosan mely ország(ok)ból származnak, méghozzá olyan sorrendben, ahogyan a végtermékben szereplő mézek aránya kinéz.
A parlamenti szakbizottsági szavazás november elején várható a jelentés tervezetéről, amelyben a fentieken túl a méhészethez és a méhekhez kapcsolódó számos más kérdésre kitér. Olyanokra, mint például a méhek egészségét érintő kihívások és a valóban veszélyes növényvédőszer-hatóanyagok betiltása, a méhészeket segítő európai uniós támogatások jövője, a méz, mint egészséges élelmiszer propagálása az iskolás gyermekek körében, a méz promóciója, valamint a méznek a nemzetközi szabadkereskedelmi tárgyalások során „érzékeny termékké” történő nyilvánítása.
Borítókép: MTI/EPA/Wojciech Pacewicz
