Három jogcímen is átcsoportosított pénzt egy új kormányrendelet a közlekedés javára: olyan közszolgáltatások finanszírozásának megsegítéséről van szó, amelyeket az állam az adott társaságtól megrendelt, a társaság e feladatot teljesítette is, de az abból származó díjbevétele nem fedezi az ezzel kapcsolatos kiadásait. E különbözetet az állam évről-évre megtéríti az érintett társaságok számára, 2020 azonban a koronavírus miatt különleges év: miközben a szolgáltatások teljesülnek – a vonatok és buszok mennek, a pályavasút rendelkezésre áll –, a használatuk megcsappant. Így az állam által jövőre fizetendő költségtérítés is sokkal nagyobb lesz az ideinél.
- A kormányrendelet 32,5 milliárd forintot különített el közszolgáltatásban végzett autóbuszos személyszállítás,
- 29,5 milliárdot a hasonló vasúti személyszállítás,
- és 21,4 milliárdot a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítésére.
Kap 4,3 milliárdot az útdíjrendszerek működtetése is.
A legtöbb, külön soron szereplő pluszpénz azonban – 42 milliárd forint – a turisztikai fejlesztésekre jut.
A személyszállításhoz hasonlóan e terület is megszenvedte a vírus gazdasági következményeit, de időbeli és földrajzi eloszlása alapján is nagyon egyenlőtlenül.
Az új kormányrendelettel összesen 221,4 milliárd forintot osztott szét a kormány.
Ehhez a legtöbb pénzt – 185,4 milliárdot – a Gazdaságvédelmi Alapból vett el, míg a járvány elleni védekezés központi tartalékát 26,4 milliárddal, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre létrehozott tartalékot 7,1 milliárddal, a Központi Maradványelszámolási Alapot pedig 2 milliárddal kurtította meg.
A Gazdaságvédelmi Alap terhére történő átcsoportosítások kapcsán az MFOR emlékeztet, hogy nem feltétlenül új feladatokról és célokról van szó: „már az első hullám végén is elkezdte a kormány felszabadítani az alap létrehozásakor lekötött összegeket és azokat gyakorlatilag visszaadja az eredeti előirányzatokra” – írja a portál.
Ebből az alapból a már említett közlekedési és idegenforgalmi tételeken felül
15,7 milliárd forintot kap a Miniszterelnökség, 11,5 milliárd jut a sportakadémiáknak, és 10,3 milliárd a regionális víziközmű társaságoknak.
Ez utóbbihoz kívánkozik, hogy a hazai víziközműcégek közszolgáltatásból származó bevételei jellemzően nem fedezik azok költségeit a hatósági áraik befagyasztása óta, az ágazat pedig energiahivatal (és mások szerint is) megújításra szorul. A terület megsegítésére a kormány tavaly mindössze másfél másfél milliárdot különített el, és a mostani 10,3 milliárddal is csak az állami (regionális) cégeket segíti, a rajtuk kívüli 35 szolgáltatót nem.
A kormányrendelet a sportakadémiák mellett más, sporttal kapcsolatos fejlesztéseknek is kedvez. A Nemzeti Olimpiai Központ beruházás javára 2,8 milliárd, a Nemzeti Sportközpontoknak 2,6 milliárd, további sporttevékenységeknek 1,2 milliárd forint adható.
A rendkívüli tartalékából elvont 7,1 milliárd forintot a Bethlen Gábor Alap kapta meg, nemzetpolitikai célokra. A járvány elleni alap terhére öt egészségügyi és egy oktatási célra terelnek át pénzt. A gyógyító-megelőző ellátás intézmények (16,2 milliárd), a Nemzeti Népegészségügyi Központ (5,4 milliárd), az MH Egészségügyi Központ (1,1 milliárd), az Országos Sportegészségügyi Intézet (1,1 milliárd), a szociális és gyermekvédelmi intézmények (970 millió), az Országos Vérellátó Szolgálat (508 millió), és a Klebelsberg Központ (338 millió) forintot kapnak.
A maradványelszámolási alapból másfél milliárd forinttal segíthető meg a hulladékgazdálkodás közszolgáltatási része, és 500 milliót használható fel a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázatokra.
(Borítókép: 2020.09.11. Budapest. Elővárosi vasútfejlesztés a MÁV-nál. Vonat a Nyugati pályaudvaron. (Kurucz Árpád, Magyar Nemzet)
