A magyar kormány álláspontja szerint a helyreállítási alap több, kezdeti ígéretét nem váltotta be – nyilatkozta Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácsülését megelőzően. Mint mondta: az Európai Bizottság február 21-én kiadott közleménye a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) végrehajtásának első két évéről indokolatlanul pozitív.
A magyar tárcavezető elmondta: a magyar álláspont szerint Brüsszel lassan és a célt eltévesztve cselekedett a helyreállítási források esetében is. A helyreállítási alap célja a járvány utáni gyors gazdasági fellendülés elősegítése volt, ennek ellenére a rendelkezésre álló források alig egyötödét folyósították eddig, annak ellenére, hogy már túl vagyunk az RRF rendelkezésre állási időszakának egyharmadán – mutatott rá a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy öt tagállam – köztük Magyarország – eddig egyáltalán nem kapott pénzügyi támogatást az RRF keretében. Varga Mihály szerint emellett a pénzügyi kérelmek elbírálása rendkívül nehézkes, bürokratikus, sőt, a tagállamok az eddig benyújtott kérelmek alapján csak elenyésző mértékben vették igénybe az RRF-hiteleket. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a tagállamok bizalmatlanok a brüsszeli megoldásokkal szemben – szögezte le.
A pénzügyminiszter kifejtette: a felsorolt kritikák mellett ritkán esik szó arról, hogy a közös hitelfelvételnek, a mögötte álló nagy volumenű bizottsági kötvénykibocsátásnak lehetnek hátulütői is. Ez pedig a hitelpiacok lehetséges kimerülése, ami azzal járhat, hogy az egyes tagállamok önállóan kevesebb forráshoz juthatnak – jegyezte meg.
Varga Mihály összefoglalásként elmondta, hogy ezek azok az általános okok, amelyek miatt a magyar kormány az RRF-et egyszeri eszköznek tekinti és határozottan ellenzi a közös uniós hiteleket magában foglaló további eszközök létrehozását.
Fotó: Figyelő
