Egy ígéretes évjáratban vagyunk, a szüret közepén – jellemezte a tokaji szüretet Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke. A napokban a száraz borok alapjául szolgáló szőlőket szedik, de egyes pincészeteknél már ki is erjedtek borok. Jó hír, hogy elindult az aszúszemek képződése és az aszúszedés is. Maga az évjárat az elnök megfogalmazása szerint „klasszikusan alakul”, megfelelő csapadékmennyiséggel és jó hőösszeggel biztosítva a jó körülményeket a szőlőnek.
A bizakodás különösen akkor tűnik megalapozottnak, ha az ideit összevetjük a tavalyi évjárattal, amelyet Tokajban is meghatározott az egész magyar agráriumot sújtó aszály. A jelenlegi időjárás kifejezetten kedvező az aszúsodásra, „kiváló párás reggeleink vannak, a folyók fölött képződő pára felhúzódik a szőlőültetvényekre, ami biztosítja az aszúsodás feltételeit, a nappalok pedig naposak, szépen tud töppedi a szőlő
– írta le a bizakodásra okot adó agrometeorológiai körülményeket a hegyközség elnöke.
Több felvásárló már bejelentette, hogy vásárol aszúszemeket, az első osztályút általában kilogrammonként 3600, a másodosztályút pedig 2600 forintért. (Tavaly ez 3000, illetve 2600 forint volt.) A szőlő felvásárlási ára függ a minőségtől, jelenleg kilónként 120 forinttól 150-ig terjed a Hegyalján domináns fajták, a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály esetében. A szőlő felvásárlási árai a tavalyiakhoz képest általánosan némileg emelkedtek, de – csakúgy, mint az agrárium más ágazataiban – ez egyáltalán nem fedezi a költségnövekedést, az inputanyagok árának emelkedése itt is nagy gondokat okoz. A borászatok próbálják a piacon érvényesíteni, de ennek sikere az elnök szerint nagyban függ a kereskedelmi partnertől.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
