Jelentősen nőtt a háztartások pénzügyi vagyona a harmadik negyedévben

Hírek M. O. A.
Láthatóan elkezdtek elérni az inflációs hírek a jelentősebb készpénzállományt tartó háztartásokhoz, ennek megfelelően csökkent a készpénz aránya.

A harmadik negyedév végére 81 876 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 711 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7 045 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 076 milliárd forint volt 250 milliárdos negyedéves emelkedéssel, míg az éves változás több mint ezermilliárd forintnyi növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 462 milliárdos negyedéves növekedéssel 67 800 milliárd forintra nőtt – közölte Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Egyre többen ismerik fel, hogy a készpénz gyorsan inflálódik, más megtakarítási formára van szükség
Fotó: Kallus György

Rámutatott, a vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány jelentősen lassulva kétmilliárd forinttal csökkent, a látra szóló betétek állománya hosszú idő után ismét 39 milliárd forinttal csökkent, láthatóan elkezdtek elérni az inflációs hírek a jelentősebb készpénzállományt tartó háztartásokhoz is és léptek a védelme érdekében, illetve a fogyasztási szint fenntartásához is többletforrások szükségesek. Eközben 92 milliárddal emelkedett a „lekötött betétek” állománya. Az eddigi negyedévektől eltérően látványosan, 644 milliárd forinttal esett a hosszú lejáratú kötvényállomány, miközben 253 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság, az inflációs környezet miatt jelentősen változtak a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó preferenciák. Tőzsdei részvényeket újabb 32 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 487 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 24 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 172 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 6 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya lassulva, de 177 milliárd forinttal emelkedett.

Az elemzés kitér arra is, hogy régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2021-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 119,4 százalékán állt, ami közel megegyezik az előző évi szinttel. Tavaly ez az arány a cseh háztartások esetében 104,9 százalék volt, a görögöknél 103,2, horvátok esetében 101,3 százalék, Szlovéniában 105,7 százalék, Finnországban 85,9 százalék, Lengyelországban 75,3, Romániában 60,3 százalék, Szlovákiában pedig a GDP 57,1 százalék volt a háztartások nettó vagyona. Eközben a történelmileg szerencsésebb osztrák szint a GDP másfélszerese volt, míg a német 160,3 százalékon állt, az európai mezőnyt pedig a svéd 286,4 százalék, a holland 256,5 és a belga 243,8 százalék, illetve az olasz 238,7 százalék vezeti.

A korábbi években kiválóan teljesítő hosszú lakossági állampapírokat immár jelentős mértékben váltották vissza, illetve váltották át más lakossági instrumentumba a háztartások az erőteljes infláció miatt, keresve az inflációkövetés lehetőségét. A befektetési jegyekre pedig negyedévről negyedévre egyre erősebben támaszkodnának a háztartások vélhetően szintén az inflációs félelmek miatt, láthatóan próbálják a háztartások profikra bízni a vagyonkezelést – mutatott rá közleményében az elemző.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink