Egy év alatt Borsod megye „fővárosában”, illetve Szegeden nőttek a legnagyobb mértékben a négyzetméterárak. A fővárosban jelenleg meglehetősen magasak, vidéken viszont kedvezőbbek a fedezeti időtávok, vagyis az a minimum idő, amelynek elteltével megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége – olvasható a banki elemzésben.
A lakbérek esetében több mint 10 százalékkal emelkedett az országos index 2020 decembere és 2021 decembere között. A drágulás pedig az idei év első hónapjaiban is folytatódott, májusban országosan 9,7, a fővárosban pedig 5,8 százalékkal haladták meg a bérleti díjak a koronavírus-járvány előtti csúcsot. A lakásárak országosan több mint 15 százalékkal nőttek 2020 negyedik negyedéve és 2021 utolsó három hónapja között, idén pedig még meredekebb növekedés mehetett végbe az előrejelzések szerint.
A Belváros és az I. kerület vezet
A fővárosban az 1 millió forintot is meghaladó fajlagos négyzetméteráron kínáltak lakásokat a legdrágább V. kerületben 2021-ben, de az I. kerületben is 900 ezer forint felett voltak a négyzetméterenkénti átlagárak. Az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a legolcsóbb Palotanegyedben valamivel 700 ezer forint feletti négyzetméterárakkal találkozhattak a vevők, míg a kijjebb eső részeken 650 és 870 ezer forint között mozogtak az árak: a legtöbbet Ferencváros rehabilitációs részén kellett fizetni, nem sokkal maradt el tőle a Corvin-negyed. A külsőbb helyszínek közül a legalacsonyabb áron a Magdolna negyedben és Újpesten lehetett ingatlanhoz jutni, átlagosan négyzetméterenkénti 600 ezer forintért.
A vizsgált helyszínek közül tavaly a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolna negyedben nőttek a leginkább, több mint 10 százalékkal az átlagos négyzetméterárak az egy évvel korábbihoz képest.
Tízéves időtávon, 2011 és 2021 között az egyetemisták körében legnépszerűbb belső városrészek közül a Palotanegyed drágult a legnagyobb mértékben, megelőzve Külső-Erzsébetvárost, Belső-Erzsébetvárost és Külső-Terézvárost: mindenhol több mint 300 százalékos volt az átlagos négyzetméterárak emelkedése, amely a többi belső helyszínen is megközelítette a 200 százalékot.
A némileg kijjebb eső egyetemi helyszínek között szintén voltak olyanok, ahol hozzávetőleg háromszorosukra nőttek a fajlagos négyzetméterárak tíz év alatt: Lágymányoson, Óbudán, Szentimrevárosban és Ferencváros rehabilitációs részein. Ebben a csoportban a Corvin-negyedben ment végbe a legkisebb árnövekedés, de itt is duplázódtak az árak tíz év alatt.
Az egyetemi helyszíneknek jó alternatívát jelentő, de a központtól még kijjebb eső helyszíneken is jelentős, a Magdolna negyedben csaknem négyszeres, a többi helyszínen pedig körülbelül háromszoros áremelkedést mértek 2011 és 2021 között az átlagos négyzetméterárakban.
Gödöllő a legdrágább, Miskolc a legolcsóbb
Vidéken továbbra is jóval alacsonyabbak a lakásárak, mint a fővárosban. A vizsgált egyetemi helyszínek közül Gödöllő a legdrágább, de a négyzetméterenként fizetendő átlagos összeg ott sem érte el az 500 ezer forintot 2021-ben. A második helyen Debrecen áll 490 ezer forint alatti fajlagos árral, míg Veszprémben és Győrben 460 és 470 ezer forint között mozogtak a négyzetméterárak. A nagyobb egyetemi városok közül a legolcsóbb továbbra is Miskolc, ahol nem érte el a 300 ezer forintot a lakásokért négyzetméterenként fizetendő összeg. Tavaly az összes vidéki egyetemi város lakáspiacán drágulás volt jellemző, Miskolcon és Szegeden 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Gödöllőn 16, Debrecenben és Győrben 14 százalékos, Veszprémben 13 százalékos volt a növekedés. A vizsgált helyszínek közül a legkevésbé, 10 százalékkal Pécsen nőttek az árak 2020-hoz képest.
Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós