2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 13,1 százalékkal, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hátfőn közzétett gyorsjelentése szerint. A bruttó kereset mediánértéke 518 800 forintot, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, ami 15,3 százalékkal, illetve 15,1 százalékkal haladta mag az előző év azonos időszakit.
Idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000 forint volt, ami 13,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200 forintra tehető, ez 13,9 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakával összevetve. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000 forint, a költségvetésben 597 800 forint, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12,0 százalékkal, 18,8 százalékkal, és 18,7 százalékkal nőtt egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 427 000, a kedvezményeket figyelembe véve 442 000 forintot ért el, 13,3, illetve 13,1 százalékkal magasabb volt, mint 2023. júniusban.
A reálkereset 9,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 518 800 forint volt, 15,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,1 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Az év első felében (2024. január és június között) a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forintra becsülhető. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 100 forintot, a kedvezményeket figyelembe véve pedig 436 900 forintot volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 13,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint a tartósan alacsony szinten mozgó inflációnak és a kimagasló bérdinamikának köszönhetően a reálbérek folyamatosan és jelentős mértékben emelkednek. Júniusban a reálbérek növekedése 9,3 százalékot tett ki, azaz 2023 szeptembere óta már tizedik hónapja nő a családok jövedelmének vásárlóereje.
Hozzátette, hogy a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a bérek növekedésének ütemét tovább erősítse, különösen a minimálbér tekintetében, ezzel is erősítve az alacsonyabb jövedelműek helyzetét. Ennek érdekében a minimálbér szintjének több lépcsős emelésére kerülhet sor, mely 2027-re elérheti az átlagbér 50 százalékát, ami akár 140 ezer forintos emelkedést is jelenthet.
Régiós fizetések: Magyarország tapad a csehekre, a románok nagyon jönnek, a lengyelek mindenkit levernek
Hiába gyenge az európai konjunktúra – ami alól a kelet-közép-európai országok sem tudnak kibújni –, döbbenetes mértékű bérrobbanás zajlik az egész térségben. Kelet-Közép-Európa vezető gazdasága ma már egyértelműen Lengyelország, ahol magasabbak a fizetések, mint a cseheknél. A szomszédos országok statisztikai hivatalainak adatai alapján ugyanakkor úgy tűnik, Szlovákia mellett Csehország is leszakadóban van, miközben Románia és Magyarország is gyorsuló ütemben zárkózik fel.
Címlapfotó: MTI
