Az előrejelzések szerint az év végére masszív pozitív reálkamat lesz a gazdaságban: az infláció üteme várhatóan 7-8 százalékra csökken, az alapkamatot pedig a jegybank 11 százalék körüli szintre vághatja vissza. A pozitív reálkamat – azaz az infláció és a kamat közötti különbözet – egyelőre épphogy megvan, hiszen a legutóbbi ismert inflációs adat a szeptemberi 12,2 százalék, a múlt heti döntés eredményeképpen pedig az alapkamat 12,25 százalék lett. Később azonban a reálkamat izmosodhat, hiszen októberre már 10-11 százalékos fogyasztói árdrágulást várnak, érdemes lesz azzal összevetni a mostani – 12,25 százalékos – jegybanki rátát. (Az októberi inflációs adatokat november 10-én teszik közzé.)
A fejlett és a fejlődő vagy felzárkózó országok jegybankjainak túlnyomó többsége, így a magyar jegybank is, az inflációcsökkentés egyik fontos eszközének tekinti a pozitív reálkamat fenntartását – mondta a Világgazdaságnak Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának a tagja.
Az, hogy pontosan mekkora reálkamatra van szükség Magyarországon, nagyban függ a globális környezettől – hangsúlyozta. A gazdaságtörténelem egyértelmű tanulsága: amikor a nagy fejlett piacokon gyorsan emelkednek a hozamok, a feltörekvő piacokon egyre nő a hullámzás veszélye – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap nemrég megjelent tanulmányában több mint száz esetet elemezve kimutatta, hogy az infláció leszorításában azok a jegybankok jártak sikerrel, amelyek szigorú monetáris politikát alkalmaztak és az árfolyamot stabilan tartották. Ehhez pozitív reálkamatra van szükség.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
