Javult Magyarország versenyképessége

Hírek Tóth Balázs
A 2022. évi MNB Versenyképességi Index alapján Magyarország az előző évhez képest egy helyet javítva a 17. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában – mondta Szalai Ákos, a jegybank főosztályvezetője kedden az Magyar Nemzeti Bank online tájékoztatóján, amelyen az MNB legújabb Versenyképességi jelentését mutatták be a sajtó munkatársainak.

A Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentésének célja, hogy átfogó és objektív képet nyújtson Magyarország versenyképességéről. Ennek érdekében a jelentés 160, 95 százalékban objektív mutatóval hasonlítja össze hazánk versenyképességét az Európai Unió tagországaival, kiemelten pedig a Visegrádi régióval és az EU-ban a legversenyképesebbnek tekinthető északi tagállamokkal (Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Svédország). A versenyképesség elemzése az MNB számára kulcsfontosságú, mert alapvetően határozza meg a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját. A kiadványban vizsgált strukturális területek és tényezők közép- és hosszú távon egyaránt befolyásolják a gazdasági szereplők fogyasztási, megtakarítási és beruházási döntéseit, a gazdaság potenciális növekedését, a pénzügyi egyensúlyt és az inflációt is. A jegybank elemzése alapvetően 2021. évi adatokra épül. A jelentés így a koronavírus-járvány hatását sok tekintetben tükrözi, de a 2022. évi változásokat, például az energiaárak megugrását, vagy az orosz-ukrán háború hatásait még nem. Szalai Ákos kiemelte: a 2022. évi MNB Versenyképességi Index alapján Magyarország az előző évhez képest egy helyet előrelépett, és a 17. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában, ami továbbra is kedvezőbb a visegrádi versenytársaink átlagánál. Ugyanakkor az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért gazdasági fejlettségét tekintve Magyarország a 20. helyet foglalja el az Európai Unióban, tehát versenyképességét illetően kissé előrébb jár, mint az egy főre jutó GDP tekintetében.

Át kell állni a tudás és technológia vezérelt növekedési modellre

Szalai Ákos kifejette: Magyarország a 2010 utáni mélyreható gazdasági reformoknak, a fiskális, majd a monetáris fordulatnak köszönhetően egyensúlyi felzárkózási pályán haladt az elmúlt évtizedben. A jegybanki jelentésben olvasható, hogy a gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a fejlett országokhoz történő sikeres felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a hosszú távon átlagosan évi legalább 2-3 százalékpontos növekedési többlet. 2013 és 2019 között ez teljesült Magyarországon, hazánk 3,8 százalékos átlagos GDP-növekedést ért el, ami 2 százalékponttal meghaladta az uniós növekedés átlagát, miközben az ország pénzügyi egyensúlya is erősödött. A 2010-es évtized így az elmúlt évszázad gazdaságilag legsikeresebb periódusa volt. Az előző évtizedben megteremtett stabil alapok és válságintézkedések eredményeként a koronavírus-járvány ellenére hazánk gazdasági fejlettsége tovább közeledett az Európai Unió átlagához, ami a 2019. évi 73-ról 2021-ben annak 76 százalékára nőtt. Szalai Ákos rámutatott: annak érdekében, hogy folytatódjon az elmúlt évtized sikeres gazdasági felzárkózása, a magyar gazdaságnak a mennyiségi növekedési modellről minőségi, tudás és technológia vezérelt modellre kell átállnia. A 2010-es évtizedben a gazdasági növekedéshez és az egyensúly fenntartásához is nagymértékben járult hozzá a foglalkoztatás és a beruházási ráta emelkedése. Ugyanakkor az egységnyi munkára és tőkére jutó termelékenység csak mérsékelten emelkedett. A főosztályvezető jelezte: előretekintve a demográfiai folyamatok alakulása a munkaerő létszámát korlátozni fogja, a magasabb finanszírozási költségek pedig megnehezítik a beruházások további bővülését, ezért mindinkább a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználására, a termelékenység emelésére kell alapozni a gazdasági növekedést.

Meg kell erősíteni az egészséges és tudásalapú társadalmat

A koronavírus-válság ideje alatt stabil alapot biztosító makrogazdasági helyzet eredményes kormányzati intézkedésekkel való kezelése, valamint a munkát terhelő adók további érdemi csökkentése 2021 végére ismét teljes foglalkoztatást eredményezett. A teljes foglalkoztatás megtartása és a munkaerőpiaci rejtett tartalékok kiaknázása mellett a munkatermelékenység további növelése eredményezhet fenntartható felzárkózást. Emellett a fenntartható egyensúlyi felzárkózás záloga az egészséges és tudásalapú társadalom megerősítése. A termékenységi ráta 2011 óta hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az unióban, ehhez a nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő családtámogatási kiadások jelentősen hozzájárultak. A demográfiai fordulatot és a munkaképes korúak létszámcsökkenésének megállítását a munka és családi élet közötti egyensúly megteremtésének aktívabb támogatása is elősegítheti. Jelentős tér maradt a magyar lakosság egészségi állapotának javításában is, amit az egészségtudatosság erősítése és a megelőzés fontosságának széleskörű tudatosítása mellett az intézményi finanszírozás javítása, megerősítése támogathat leginkább. A tudás- és technológia vezérelt növekedési modell akkor válhat fenntarthatóvá, amennyiben az átállás időszakát a digitalizáció széleskörű elterjedése és egy zöld fordulat kíséri. A hazai digitális infrastruktúra nemzetközi összevetésben versenyképes, azonban kihasználtsága a digitális készségek hiányában felzárkózási tartalékot mutat. A digitális készségfejlesztés elősegítheti az e-közigazgatási megoldások összetettebbé válását, a vállalati szektorban a gépesítés és automatizálás mellett a haladó digitális üzleti megoldások aktívabb használatát. A digitalizáció támogathatja a zöld fordulatot is, vagyis azt, hogy a felzárkózás a lehető legkevesebb természeti erőforrás felhasználása mellett menjen végbe. Erősíteni kell az okos megoldásokat is magukba foglaló energiahatékonyságot, az ezt segítő fejlesztéseket, és zöld fordulatot kell végrehajtani, amely a termelés fenntarthatóbbá válása mellett hazánk energiafüggőségének csökkentéséhez, a külső egyensúlyának javításához is hozzájárulhat.

Ezek is érdekelhetnek

További anyagaink