Tíz éves gyerekek szövegértési képességeit vizsgálta a PIRSL mérés, (Progress in International Reading Literacy Study), de egy külön kérdőíven meglérdezte a diákokat, a tanárokat és az intézményvezetőket demográfiai és szociokulturális kérdésekben is. Magyarország a 13. helyen végzett a szövegértésben, megelőzve az Egyesült Államokat, Ausztriát, Németországot, és a visegrádi országok közül Csehországot és Szlovákiát. A felmérésen az orosz (581 pont), a szingapúri (576), a honkongi (569), az ír (567), a finn (566) és a lengyel (566) gyerekek érték el a legmagasabb pontszámokat. A mezőny végén Dél-Afrika és az arab országok találhatók: Katar, Szaúd- Arábia, Kuvait, Egyiptom, Marokkó.
2001-ben 543, 2006-ban 551, 2011-ben 539, 2016-ban 554 pontot értek el a magyar gyerekek.
Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője elmondta: hazánknál nyolc ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz olyan ország van, ahol hasonló eredmények születtek és 31 állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált. Ismertette: a magyar diákok az élményszerző szövegeknél (mesék, irodalmi alkotások) jobb eredményt értek el, mint az információszerző szövegeknél, például interjúk, tankönyvi szövegek. Ugyanakkor mindkét szövegtípusnál javultak az eredmények az előző méréshez képest. Öt százalékkal jobbak voltak a pontszámok 2011-hez képest a tanuló képességszinteket tekintve.
A fiúkat és lányokat összehasonlítva Magyarországon a lányok 13 ponttal jobb eredményt produkáltak, mint a fiúk, ezzel hazánk a középmezőnyben található. Balázsi Ildikó kitért arra is, hogy a fiúk és a lányok közötti különbség alatta maradt a nemzetközi átlagnak, azaz a nemek közötti eltérés kisebb volt. A családi háttér és az otthon rendelkezésre álló erőforrások jelentős mértékben befolyásolják a magyar diákok eredményeit. A kevés és sok, tanulást segítő erőforrással rendelkező diákok átlageredménye között 136 pont volt a különbség, ami a részt vevő országok körében 140 pontos volt.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyar diákok átlagteljesítménye fővárosi, megyeszékhelyi, városi iskolákban jobb volt, mint a községi intézményekben. A negyedikes diákok tanítói az átlagosnál több időt töltöttek a pályán, mint a nemzetközi átlag, a magyarok esetében ez átlagosan 24 év volt. A felmérés szerint a magyar tanítóknak mindössze három százaléka mondta azt, hogy nem elégedett pályájával. A magyar negyedikeseket a nemzetközi átlagnál jobban lekötötte és aktivizálta az órai munka: a tanulók 67 százaléka érezte – a nemzetközi átlag 60 százalékával szemben -, hogy a tanárok nagymértékben odafigyelnek tanulási igényeikre, közlik elvárásaikat.
Valamelyest javult a helyzet az olvasás szeretetét illetően is: 2011-ben még a magyar tanulók 22 százaléka nem szeretett olvasni, míg tavaly ez az arány 20 százalék volt.
Palkovics László oktatási államtitkár az eredményeket értékelve többek között kiemelte, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, így biztonságosabbá váltak a működési körülmények, stabilabb, kiszámíthatóbb az intézményrendszer. Hangsúlyozta, hogy lényegesen több forrás került az oktatás területére az elmúlt években. Látszódnak a pedagógus életpálya modell eredményei is, és az is kiderült, hogy negyedik osztályban az iskola már képes bizonyos hátrányokat kompenzálni. Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2015-ös döntése a kötelező óvodába járásról egyértelműen pozitív eredményekkel járt.
