A hazai munkanélküliségi ráta alig valamivel 4 százalék fölötti, aminél csak Csehország és Németország rendelkezik alacsonyabb értékkel az Európai Unión belül. Az ifjúsági munkanélküliség még mindig 10,2 százalék. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája az EU-ban ennél jóval magasabb: 17,7 százalék. Ma a vállalatok jó része munkaerőhiánnyal küszködik, miközben sok fiatal nem talál munkát. A tendenciák viszont kedvezőek. Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár egy nemrégiben, a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit vizsgáló sajtókonferencián előadásában elmondta, hogy az idei év második negyedévében 5000-el többen jöttek vissza az országba a külföldön tartózkodók, mint a megelőző év azonos időszakában. Mint mondta, jó irányt jelez az is, hogy augusztus és szeptember hónapokban 11 százalékkal növekedtek a versenyszférában a bérek.
„Ez az elmúlt 7 év komoly eredménye” – fogalmazott az államtitkár. „Mindezt azzal harcolva értük el, hogy az élethelyzetekből adódó hátrányokat, például az élethosszig való tanuláshoz szükséges feltételek megteremtésével csökkentsük. Megtanultuk, hogy az alapkészségek fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt” – mondta. „Célunk, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiataloknak felzárkóztató programokkal segítsünk” – emelte ki. A szakpolitikus hangsúlyozta, az elmúlt évek kormányzati, munkaerőpiacot érintő intézkedéseinek eredményeként 2012 óta a fiatalok munkanélkülisége a harmadára esett vissza Magyarországon. A cégek számára járulékkedvezmény jár, ha tartós munkanélkülit, kisgyermekes anyát, pályakezdőt, vagy mezőgazdaságban dolgozót foglakoztat. Havonta 900 ezer munkavállalóra veszik igénybe a cégek ezeket a kedvezményeket. „Ennek költségét mind hazai forrásból teremtettük meg. Az ifjúsági garancia program során 190 milliárd forintból 2022-ig 190 ezer fiatalnak segítünk, szeptember közepéig több mint 65 ezren vettek részt ebben” – mondta az államtitkár. A kkv-k számára a meghirdetett gyakornoki program keretében 2,3 millió és 30 millió forint közti támogatást vehetnek igénybe: a fiatalok gyakornoki bérét támogatja az állam, míg a mentorok bérét havi 80 ezer forinttal egészítik ki. Támogatják a fiatalok vállalkozóvá válását is, 3 millió forintos támogatást kaphatnak a jó üzleti tervet készítők.
Fókuszban a fiatalság
Nagy az igény arra, hogy gyors ütemben képezzenek szakembereket. Motiváltságuk elérése cél, és például a digitális készségeik és alapkészségek fejlesztése. Eva Paunova, Európai Parlamenti képviselő ráadásul – ugyanezen eseményen – kifejtette, hogy az EU annyira központi kérdésnek tartja a témát, hogy 10 intézkedést, köztük például a digitális képzés minél fiatalabb korban történő elindítását és további szisztematikus erőfeszítéseket finanszíroz összesen 500 millió euróból. Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója pedig egy 12 ezer fiatal közreműködésével készült felmérése nyomán azt emelte ki, hogy ma minden 5. aktív dolgozó a 15-29 éves korosztályba tartozik, ezért minden szempontból figyelni kell rájuk. Mint kutatásukból kiderült: a fiatalok 57 százaléka már kapott pénzt munkáért, átlagosan 19 éves korukban kezdenek el dolgozni, vagy ha még nem dolgoznak ilyen évesen, akkor 22 évesen tervezik azt elkezdeni. Mint fogalmazott, a 15-29 éves korosztály hisz magában. „Az összes bizalommal kapcsolatos felmérésünk pozitív irányba változott a 4 és a nyolc éve felvett adatokhoz képest. Vagyis jobbnak látják a fiatalok a munkavállalási esélyeiket, az anyagi helyzetüket és a barátaikkal való kapcsolataikat is” – indokolta.
Kompetenciafejlesztés
Kormányzati szakemberek, kutatók és nagyvállalatok egyetértettek abban, hogy a fiatalok elhelyezkedését ösztönző gazdaságpolitikai intézkedések mellett a képzés erősítésére, kormányzati és nagyvállalati összefogásra van szükség ahhoz, hogy több fiatal találjon munkát.
Illés Boglárka, ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár az eseményen felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a korosztály 2025-re a munkaerőpiac 70 százalékát adja majd. Ujhelyi Zita, Budapest Főváros Kormányhivatala, Foglalkoztatási Főosztály Munkaerő piaci osztályának vezetője elmondta, a pályakezdőket maguk is segítik: sokszor az önéletrajzírással és azzal is problémája van a fiataloknak, hogyan kommunikáljanak a munkáltatókkal.
Fontos látni – emelte ki Pillók Péter, ifjúságkutató, hogy a mai y és z generációk tagjai egyáltalán nem tehetségtelenebbek vagy butábbak, de talán kényelmesebbek. „Mi tettük őket ilyenné!” – fogalmazott. Kifejtette, hogy a kompetenciabeli hiányosságokat, mint a csoportmunka képessége vagy a beilleszkedésre való hajlandóság, elsajátítható. Juhos Andrea, AmCham Competitive Workforce Policy Task Force vezetője rámutatott: olyan munkaerőhiány van, hogy sokszor alig telik el 72 óra az állásinterjú és a hivatalos, írásos ajánlattétel között. „Van, ahol ennél gyorsabb reagálás kell” – erősíti meg Újhelyi Zita, aki hozzátette: míg régen azért „bujkáltak” a céges kapcsolataik elől, mert tömeges létszámleépítés megfelelő kezeléséről kellett egyeztetni, ma már inkább azért, mert egyszerűen a többezres adatbázisukból nem tudnak megfelelő kompetenciákkal rendelkező jelöltet ajánlani a munkáltatóknak. Mint fogalmazott, szerinte fel kell venni a versenyt a mai képzett fiatalokkal, szolgáltatásokat nyújtani a számukra, hiszen ők azok, akik, ha nem tetszik valami, könnyen tovább állnak.
A szakértők az alapképzés erősítésében és újfajta, a kommunikációs kompetenciákat erősítő tréningek elindításában látják a lehetőséget a fiatalok foglalkoztatásának javítására. A Coca-Cola HBC Magyarország idén ősszel ingyenes tanfolyamot indít, ahol többek között önismeretre, állásinterjú helyzetek és a visszajelzések kezelésére tanítják a fiatalokat. Tóth Valentin, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy kutatásaik szerint részben az önismeret, az önbizalom és a kommunikációs képesség hiánya az oka annak, hogy a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni.
Hat éve folyamatosan javul a magyar fiatalok aktivitása és foglalkoztatottsága. Ennek ellenére, szemben a 45,8 százalékos nemzetközi átlaggal a fiatalok aktivitási rátája itthon mindössze 32 százalék körül volt 2016-ban. A tartós munkanélküliség veszélyének leginkább mind a képzésből, mind a munkából kiesett fiatalok a legkitettebbek. A Coca-Cola HBC Magyarország új képzési programja elsősorban őket szólítja meg. A programban 2020-ig összesen 8000 fiatal vehet részt, amit a Foglalkoztatási Főosztály Munkaerőpiaci osztálya, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és területi kirendeltségei, egyetemek és ifjúsági szervezetek is támogatnak.