Janus-arcú a COVID-19 kórokozó

Hírek Szajlai Csaba

Magyarország az unió tagjaként sokféle oltóanyagot próbál beszerezni. Azokban a vakcinákban bízhatunk, amelyeket az európai és a magyar gyógyszerhatóságok a sok tízezer fős populáción sikeresen tesztelt, hármas fázisú vizsgálatoknak köszönhetően engedélyeznek. A vakcina jelenti a világjárvány elleni győzelmet – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, aki a Figyelő Év embere díjában részesült.

Alapesetben egy fertőző betegség egy hullámot okoz, amíg mindenki meg nem fertőződik, ha a megbetegedés nem mutat szezonalitást és nem alkalmaznak korlátozó intézkedéseket. Száz évvel ezelőtt a spanyol nátha a szezonalitás miatt két nagy hullámban fertőzött, nyár elején lecsengett, ősszel újraindult a járvány. Szigorító járványügyi intézkedések bevezetésével és feloldásával több hullámot is lehet mesterségesen létrehozni, de egy vagy két nagy hullám részeiként kell elképzelni – fejtette ki lapunknak a professzor, kitérvén arra is:

a négy orvosképző egyetem reprezentatív lakossági szűrése alapján tavasszal Magyarországon 56 ezer ember fertőződhetett meg, az év végén pedig számításaink szerint több mint 2 millió ember – akár tünetek nélkül is – eshetett át a betegségen.

Ha az átoltott és a korábban megfertőződött emberek száma eléri a lakosság hatvan százalékát, akkor alakulhat ki a nyájimmunitás, ami gyakorlatilag a járvány megszűnését eredményezheti. Optimista forgatókönyv szerint ezt a nyár elejére érhetjük el.

Arra a kérdésre, hogyan lehet „definiálni” a Covid-ot, Merkely Béla az alábbiakat mondta. „Jelen tudásunk szerint a koronavírus az egyik leginkább fertőzőképes felsőlégúti megbetegedés az ismertek közül, mely roppant hatékonyan használja ki immunrendszerünk gyengeségeit. Kétféle módon károsíthatja szervezetünket:

az egyik eset, amikor a már meglévő alapbetegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegség vagy az onkológiai tünetek erősödnek fel általa, a másik pedig, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki a szervezetünkből.

Az utóbbi oka az úgynevezett citokin-vihar, amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet. Egyelőre nem tudjuk mi az oka ennek a változatos kórlefolyásnak, a vírus valószínűleg környezeti, és genetikai hatásoknak köszönhetően szelektál bizonyos betegcsoportokat, és az abban szenvedők esetén nagyon súlyos lefolyást eredményez”

Kitért arra is, hogy tíz hónapja élünk együtt a Janus-arcú COVID-19 kórokozóval, melyről egyre többet tudunk, de még messze nem ismertük ki teljesen. Már tudjuk, hogy különösen zárt térben és közeli kapcsolat esetén rendkívül fertőző, korlátozások nélkül pedig egy beteg átlagosan 2,7 további személynek adhatja tovább.

A védekezésben éppen ezért jut kulcsszerep a maszkhasználatnak, a New England Journal of Medicine cikke arra is rávilágított, hogy a maszk segít mérsékelni a betegség súlyosságát, és biztosíthatja, hogy az újonnan megjelenő megbetegedések nagyobb arányban legyenek tünetmentesek. Ezt a hipotézist számos megfigyelés támasztja alá, azaz a mindenkire kiterjedő maszkviselés kisebb mennyiségű vírus szervezetbe jutása révén immunitást generálhat. A vírus megfékezésében jelentős szerep jut az óránkénti, Semmelweis-féle kézmosásnak is, illetve mi magunk azzal is tehetünk egészségünk megőrzésért, ha csökkentjük a találkozásaink számát és C, valamint D-vitaminokkal erősítjük az immunrendszerünket – tette hozzá.

 

A teljes interjú a Figyelő legújabb számában olvasható!

(Borítókép: Dr. Merkely Béla (fotós: Móricz-Sabján Simon)

További híreink