Izrael és a Hamász háborújában egyre nagyobb annak a veszélye, hogy a konfliktus a teljes Közel-Keletre kiterjed. Különös aggodalomra ad okot az Izrael ősellensége, Irán szerepe. Irán pénzzel és fegyverekkel látja el a Hamászt, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió terrorista csoportnak minősített, valamint a Hezbollahot, az Izraellel rendszeresen összecsapó libanoni milíciát. Izrael és Irán évek óta árnyékháborút folytat, támadják egymást szárazföldön, levegőben és tengeren – Irán erre közvetítőket használ. Eddig igyekeztek elkerülni a nyílt összecsapásokat, amelyek a totális háború kirobbanásának kockázatával járnának, de ez a veszély egyre nagyobb.
Hogy reagált Irán a háborúra?
Az iszlám vezetés ünnepelte a háborút kiváltó támadást, amelyben a Hamász gázai harcosai lerohanták az izraeli katonai támaszpontokat és falvakat, 1300 embert megöltek és mintegy 200-at túszul ejtettek. Ali Khamenei iráni legfelsőbb vezető közölte:
kezet csókolunk azoknak, akik a támadást kitervelték.
Irán ugyanakkor tagadta, hogy részt vett volna a támadásban, és amerikai és izraeli tisztviselők közölték, hogy nincs közvetlen bizonyítékuk arra, hogy aktív szerepet játszott volna. Irán fogadkozott, hogy az izraeli megtorló támadásokra, amelyek több ezer ember halálát okozták Gázában, az úgynevezett iráni ellenállási tengely – amely Izrael- és Nyugat-ellenes csoportokat foglal magában Libanonban, Szíriában, Irakban, Afganisztánban és Jemenben – válaszolni fog. Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter október 16-án arra figyelmeztetett, hogy
az Izrael és a Hamász közötti háború több frontra való kiterjesztése „elkerülhetetlenül közeledik”.
Olajembargóra szólított fel, amelynek túl sok hatása nem lesz, lévén Izrael nyersolajellátásának csak minimális részét szerzi be a közel-keleti kitermelőktől.
Honnan ered az ellenségeskedés?
Az 1950-es évektől kezdve, Irán utolsó uralkodója, Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején a két állam még szövetséges volt, de a barátság hirtelen véget ért az 1979-es iráni iszlám forradalommal. Az ország új vezetői megszakították a kapcsolatokat Izraellel, és határozott álláspontot foglaltak el a zsidó állammal szemben, imperialista hatalomként elítélve azt a Közel-Keleten, és támogatva az ellene rendszeresen harcoló csoportokat.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Címlapkép: Middle East Images via AFP
