Izrael deklarálta, hogy a Gázai övezetben a Hamasz felszámolása a célja. Ha Irán közvetlenül is beszáll a háborúba, az olajár 150 dollárig szaladhat fel, a globális GDP egy százalékponttal 1,7 százalékra zuhanhat, az infláció 1,2 százalékponttal emelkedhet.
A közel-keleti konfliktus az egész világot megrázhatja, mivel a régió kulcsfontosságú energiaszállító és fontos hajózási útvonal. Az 1973-as arab-izraeli háború, amely olajembargóhoz és az ipari gazdaságokban évekig tartó stagflációhoz vezetett, egyértelmű példa erre. A világgazdaság jelenlegi helyzete meglehetősen sebezhető, éppen csak lábadozik az orosz-ukrán háború által súlyosbított inflációs hullámból. Egy újabb háború egy energiatermelő térségben ismét lángra lobbanthatja az inflációt. A tágabb értelemben vett következmények az arab világban kiújuló zavargásoktól kezdve a jövő évi amerikai elnökválasztásig terjedhetnek, ahol a benzinárak kulcsfontosságúak a választói hangulat szempontjából.
A Bloomberg közgazdászai három forgatókönyvet vizsgáltak meg. Az első azon alapul, hogy a fegyveres konfliktus a Gázai övezetre korlátozódik. A másodikban már bevonódnak a szomszédos államok – Libanon és Szíria is -, így Irán és Izrael között egyfajta proxy-árnyékháború törne ki. A legpesszimistább variáció szerint Izrael és Irán között közvetlen háború törne ki. Mindhárom szcenárió drágább olajhoz, magasabb inflációhoz, lassabb gazdasági növekedéshez, és a tőzsdék, árupiacok fokozott volatilitásához vezet -persze egymástól meglehetősen eltérő mértékben.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Címlapkép: AFP
