Amikor tavaly februárban Oroszország lerohanta Ukrajnát, nem kellett ecsetelni, hogy a közelben kirobbant háború veszélyekkel jár. A több mint másfél éve folyó kelet-európai harc iránti érdeklődést azonnal elhomályosították a szombaton kitört izraeli háború borzalmas jelenetei, de kevesen értik, mit jelent az a számunkra is kézzel fogható veszély, hogy a konfliktus kiterjed. Cikkünkben azt vesszük végig, milyen lépcsőkön keresztül eszkalálódhat az izraeli háború, és ezek milyen hatással járhatnak a magyarok mindennapi életére is.
Az ukrajnai háború és az Oroszországra rótt nyugati szankciók nyomán Európa és Magyarország energiaválságba került, felbillent a közép-európai országok külkereskedelmi mérlege, elszabadult az infláció és rekord mélységbe zuhant a forint árfolyama.
Eközben rengetegszer idézték fel az elemzők és az ehhez elég idősek az ötven éve zajlott olajválság emlékeit, a drágulást és gazdasági visszaesést.
A tavaly kicsúcsosodott krízise még nem okozott akkora globális gazdasági károkat, mint a 70-es évek olajválsága, a most kezdődött háború azonban – amely az Izraelt majdnem eltörlő jom kippuri háború 50. évfordulója után órákkal robbant ki – nem véletlenül eleveníti fel a félelmeket, hogy megismétlődhet a fél évszázaddal ezelőtti gazdasági felfordulás.
Amint várható volt, az izraeli háború odasózott a világ pénzügyi- és árupiacainak a hétfői nyitás után, a Brent olaj ára hordónként 84,5 dollárról 88,5 dollár fölé emelkedett, és megtántorodott a forint árfolyama. Hétköznapjainkat erősen befolyásoló kérdés, nem bizonyul-e a háború miatt futó örömmé az üzemanyagok árának szerdára bejelentett zuhanása, illetve nem fékezi-e le az infláció örömteli csökkenését és a magyar gazdaság kilábalását a recesszióból egy hólabdává váló világpolitikai felfordulás.
A cikk teljes terjedelmében a Világgazdaságban olvasható
Címlapkép: MOSTAFA ALKHAROUF
