A mai modern izraeli államot 1948. május 14-én alapították, lakosságát pedig főként azok a zsidó vallásúak és leszármazottaik teszik ki, akik a második világháború, valamint a holokauszt után a térségbe tértek vissza. Népességében jelentős az arabok száma is, 2022-ben a teljes lakosság (9,6 millió fő) 21,1%-át tették ki. A Közel-Kelet országai közül az egyik legfejlettebb gazdaságú állam, ahol a technológiai és ipari high-tech megoldások is magas színvonalat képviselnek. Földrajzi helyzete ugyan nem kedvez a mezőgazdaságnak, sem az egyes ipari szektoroknak, mégis sikerült önellátóvá válnia az agrártermelés szempontjából. Kivételt csak a marhahús és a gabonafélék jelentenek, ezekből importra szorul az ország.
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Mivel az ország ásványi kincsekben szegény, az ipar szerkezete sajátos jegyeket mutat.
A legfontosabb iparágak között van a csúcstechnológiai termékek gyártása, a fémfeldolgozás (főként import nyersanyagokból), a katonai és védelmi felszerelések gyártása, a textilipar, az élelmiszeripar, valamint az építőipar is. Jelentős bevételi forrást biztosít a turizmus, ami főként a tengerparti városokra és történelmi-vallási emlékhelyekre koncentrálódik. Az ország gazdasági lehetőségeire nagy hatással van a néhány éve feltárt földközi-tengeri térség új gázlelőhelyeinek kitermelése is.
Az erre vonatkozó regionális együttműködések már 2016-ban megindultak, ekkor Izrael Jordániával kötött megállapodást, továbbá ezt követően Egyiptommal hozott tető alá hasonló szerződést gázszállításra vonatozóan.
Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Exportjában az elektronikai berendezések, szoftverek, számítástechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek, gyümölcsök, vegyi anyagok, haditechnikai eszközök, valamint csiszolt gyémántok teszik ki a legnagyobb arányt.
Elsődleges export partnere az USA, az Egyesült Királyság, Hongkong, Kína és Belgium. Importjában főként a nyersanyagok, hadi eszközök, termelőeszközök, üzemanyagok, gabonafélék és egyéb fogyasztói javak tartoznak.
Fontos beszállító partnere az USA, Kína, Svájc, Németország, az Egyesült Királyság és Belgium is.
Izraelben az elmúlt évek során dinamikus növekedésnek indult a beáramló FDI volumene. 2022-ben az UNCTAD adatai szerint az országban elhelyezett tőkebefektetések összege elérte a 27 760 millió USD-t. A legfőbb befektető Izraelben az Amerikai Egyesült Államok, a beáramló FDI több mint 50%-a jellemzően innen származik. Elsősorban a fém- és elektronikai termékek gyártása, valamint a szolgáltatási szektorban az informatikai és kommunikációs vállalkozások, valamint a tudományos területek érintettek. A kihelyezési oldalon Izrael a legtöbb tőkét Hollandia felé küldi, ahol a vegyipari termékekkel foglalkozó társaságok mellett a pénzügyi szolgáltatási ágazatokba áramlik a tőke.
Magyarország az 1948-as eseményeket követően röviddel fel is vette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Mindez egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig érvényben is volt, akkor azonban a hazai kommunista vezetés indíttatására a kapcsolatokat meg kellett szakítanunk. Az 1989-es demokratikus fordulat és rendszerváltást követően a keleti-blokk országai közül elsők között kezdtük el helyreállítani a közel-keleti állammal a diplomáciai viszonyokat, amelyek mára számos területet lefednek:
- együttműködés a biztonság és a közel-keleti stabilitás érdekében, valamint az Izraelt egyoldalúan megbélyegző nemzetközi fősodor elleni küzdelem;
- a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar közösség közötti interakciók;
- az antiszemitizmus elleni globális fellépés;
- a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködések fokozása
Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
A gazdasági együttműködések fejlődését jól jelzi, hogy a 2000-es évek óta folyamatosan és nagy mértékben növekszik a magyar termékexport értéke Izraelbe. A kétoldalú külkereskedelmet is ez a magyar aktívum jellemzi, amelyben jelentős a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, a baromfitermékek, gyógyszerek és vegyipari termékek aránya. 2021-ben 424 millió USD értékben szállítottunk termékeket Izraelbe.
A hazánkba érkező izraeli termékek között főként vegyipari termékek és gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, elektronikai berendezések, műanyagipari áruk, valamint járműalkatrészek szerepelnek. A Magyarországra érkező izraeli termékimport 2021-ben 224 millió USD volt. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése céljából 2019-ben külgazdasági irodát nyitott Magyarország Jeruzsálemben, európai országok közül egyedüliként diplomáciai státusszal, a tel-avivi nagykövetség részeként.
A két ország közötti tőkebefektetések esetében főleg a 2020-as és a 2021-es évek tekinthetőek eredményesnek. 2008 és 2020 között főleg a magyar eredetű FDI volt domináns a bilaterális tőkekihelyezésekben, 2015-ben sikerült nagyobb értékű tőkevonzást elérni a közel-keleti ország részéről. Magyarországon főként a gyógyszer- és orvostechnikai eszközök (TEVA Gyógyszergyár ZRT., Celitron Medical Technologies Kft.), a navigációs szoftverek (NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft.), a vegyipari termékek (Well Done St. Moritz Termelő, Kereskedelmi és Ügynöki Kft.), valamint a bútorgyártási ágazatokban (CARDO Bútor- és Matracgyártó Kft.) találkozhatunk izraeli befektetőkkel.
Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
A magyar társaságok Izraelben a vízgazdálkodási, mezőgazdasági és öntözéstechnikai, ICT, K+F, tudás és technológiatranszfer szektorokban jelenhetnek meg, mint potenciális befektetők. A két ország közötti együttműködések kiterjednek a védelmi célokra is: egy 2023 augusztusában bejelentett együttműködés keretében a német Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd., harci drónokat gyártanak majd Magyarországon. Emellett Magyarország a Vaskupola légvédelmi rendszer lokátoráról, tizenegy darab ELM–2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről is megállapodott, melyeket részben Nyírtelken gyártanak.
Összességében a két ország gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatai is kiegyensúlyozottak voltak az elmúlt évtizedek során. Izraelre a magyar külpolitika jelentős szövetségesként tekint, így a jelenleg kialakult háborús helyzet kapcsán is Magyarország a lehető legtöbb módon támogatni kívánja a közel-keleti államot.
