Újra kell gondolnunk a magyar bort – nem a minőséget, azzal nincs gond, hanem hogy a fogyasztókat hogyan tudjuk megszólítani – mondta Nagy István a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által szervezett Országos Borverseny (OBV) díjkiosztóján. Általános jelenség, hogy csökken az alkoholfogyasztás, de az is, hogy a fogyasztók mindig az újat keresik. A borásztársadalom az elmúlt évtizedekben példát mutatott helyzetfelismerésből és alkalmazkodásból
A miniszter szerint hiba volt annak idején leszólni a vörösboros kólát, mert a vbk-ként emlegetett ital révén akkor sokkal több fiatalhoz jutott el a bor. Most pedig éppen azt keresik – amiről a díjátadón egyébként Rókusfalvy Pál, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos is beszélt –, hogy hogyan tudják elérni a fiatalokat. Nagy István szerint ehhez
még több falat kell lebontani, kínálni kell a pezsgőn és a habzóborokon kívül a mustot vagy a murcit, de nem szabad elfordulni az ízesített boroktól vagy akár – bármennyire rosszul hangzik – az alkoholmentes boroktól sem.
A díjátadón az is elhangzott, hogy a világban jelenleg 10 százalék a túltermelés, minden csepp magyar bornak piacot kell keresni.
Az agrártárca mindenesetre a KAP stratégiai tervben lefektetettek alapján támogatja az ágazatot, és a 2027-ig tartó időszakban 112 millió eurónyi támogatási keretet bocsát a rendelkezésére. Ebből 71 millió euró fordítható a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására, 28 millió euró pedig borászati beruházások finanszírozására. A miniszter felhívta a borászok figyelmét az idei utolsó negyedévben várható innovációs pályázatra, amelyet az ágazatban például új boralapú termékek fejlesztésére, illetve környezetbarát csomagolásokra tudnak fordítani, és jut 6 millió euró a magyar borok külpiaci népszerűsítésére is.
Biztató fejleménynek nevezte, hogy az Európai Bizottság végre meghallotta a jelentősebb uniós bortermelő országok – köztük Magyarország – kérését, és ősztől feláll az a magas szintű munkacsoport, amelyik meghatározza az európai borágazat számára a kiutat a szorult helyzetéből. A borászok számára jó hír az is, hogy
a hazai fogyasztók hűségesek, az import változatlanul alacsony szintű, és az itthon elfogyasztott bor több mint 90 százaléka magyar. Eközben pedig a legfőbb exportpiacnak számító Németország továbbra is stabil felvevője a magyar boroknak – tette hozzá.
A borászok minden évben várják a versenyt, mert az itt született eredményeket elismeri a szakma, és most már egyre inkább a fogyasztók is – mondta az eredményhirdetésen Frittmann János, a HNT elnöke. A versenyre az ország mind a 22 borvidékéről neveztek, összesen 230 pincészet 897 tételt méretett meg. Az OBV sajátossága, hogy háromszintű kiválasztási rendszeren alapul, az országos bírálatot hegyközségi és borvidéki borversenyek előzik meg. A szervezők szerint a verseny egyediséget növeli, hogy a rendezvény a bírálat és az eredményhirdetés alkalmával is fontos szakmai találkozó.
A HNT elnöke is megemlítette, hogy Európában nem most élik a legjobb időszakukat a borászatok, aminek az is az egyik okozója, hogy nem vették figyelembe a fogyasztói igények változását.
Díjazottak
- A legeredményesebb borászat: VinArt – Koch Borászat
Kategóriagyőztesek: - Legjobb fehérbor és a legjobb illatos fehérbor hazai nemesítésű fajtából: Szende Pince – Irsai Olivér 2023
- Legjobb rozé: Gál Szőlőbirtok és Pincészet – Gál Szent Márton Rosé 2023
- Legjobb vörösbor: Szeleshát Szőlőbirtok – Szekszárdi Gubac Merlot 2019–2023
- Legjobb biobor: Dobosi Borbirtok – Bio Olaszrizling 2023
- Legjobb pezsgő: Sauska – Sauska brut
- Legjobb gyöngyözőbor: Feind Pincészet – Irsai Olivér gyöngyözőbor 2023, és Frittmann Borászat – Frittmann Irsai Olivér Frisecco
- Legjobb természetes édes bor, egyben a Magyar Borakadémia különdíja: Tokaj-Oremus Szőlőbirtok és Pincészet – Oremus Tokaji Aszú 5 puttonyos 2017
- Legjobb nagy száraz fehérbor Kárpát-medencei fajtából: Tokaj Art Wine – Genius 2021
- A legjobb kékfrankosalapú házasítás: Bodri Pincészet – Bodri szekszárdi vörös cuvée válogatás „Grand” 2017
A cikk itt olvasható.