Az euróövezeten kívüli tagállamok vegyes eredményeket mutatnak – írta jelentésében az Európai Bizottság. A jelentés az euróövezeten kívüli hat olyan tagállamra vonatkozik, amelyek jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett: Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
A beszámolóból egyértelműen kiderült: jelenleg egyik tagállam sem teljesíti az euróövezethez való csatlakozás valamennyi kritériumát.
Bulgária az egyetlen olyan ország, amely egy kivételével minden kritériumot teljesít, és ahol a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetőnek tekinthetők a Gazdasági és Monetáris Unió szabályaival.
A jelentés megállapítja, hogy:
- Svédország jelenleg teljesíti az árstabilitási kritériumot.
- Bulgária és Svédország teljesíti az államháztartási kritériumot, Csehország pedig a legfrissebb bizottsági jelentés alapján várhatóan teljesíteni fogja.
- Bulgária, Csehország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.
- Bulgária teljesíti az árfolyam-kritériumot.
A bizottság értékelését kiegészíti az Európai Központi Bank (EKB) saját konvergenciajelentése, amelyet szintén ma tettek közzé.
A felkészültség általános értékelése
A bolgár jogszabályok a konvergenciajelentésben meghatározott feltételek és értelmezések mellett összeegyeztethetőnek tekinthetők az uniós joggal – áll a jelentésben. A monetáris területre vonatkozó nemzeti jogszabályok a vizsgált öt másik, nem euróövezeten kívüli uniós tagállamban nem teljesen összeegyeztethetők a Gazdasági és Monetáris Unió szabályaival.
A bizottság a Szerződésben említett további olyan tényezőket is megvizsgált, amelyeket a konvergencia fenntarthatóságának értékelése során figyelembe kell venni. Az elemzés megállapította, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok gazdaságilag és pénzügyileg általában jól integrálódtak az Európai Unióba. A jelentésben bemutatott konvergenciaértékelést az elmúlt két év során több jelentős gazdasági sokk és politikai fejlemény befolyásolta.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja megzavarta a globális energiapiacot és az ellátási láncokat, ami 2022-ben rekordmagas energiaárakat eredményezett.Az EU gazdasága figyelemre méltó ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, és sikeresen csökkentette az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és korlátozta a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros hatásokat. Az EU-ban az energia-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak nyomására az infláció 2022-ben tetőzött. Az energiaárak 2022-es ugrásszerű emelkedése számos tagállamot is arra késztetett, hogy sürgősségi energiatámogatási intézkedéseket hozzon a gazdasági és társadalmi hatások tompítására. Tavaly azonban az EU gazdasága veszített lendületéből, amit a háztartások vásárlóerejének csökkenése, a visszafogott külső környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek gyengítettek. Ahogy az energiaárak visszaszorultak a csúcspontjukról, és a monetáris szigorítás végigvonult a gazdaságon.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Europress/AFP/Karl-Josef Hildenbrand
