Lukács evangélista tudósítói pontossággal jegyezte le a Krisztus mennybemenetelét követő első Szentlélek kiáradást, amelyet Jézus megjövendölt az utolsó vacsorán: „majd kérem az Atyát, és más vigasztalót ad nektek: az Igazság Lelkét, aki örökké veletek marad”. (Jn 14) „Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságosságról és az ítéletről: vagyis a bűnről, hogy nem hisznek bennem; az igazságosságról, hogy az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; és az ítéletről, hogy ennek a világnak a fejedelme megítéltetett.” (Jn 16 )
Azaz Isten Szent Lelke, a Vigasztaló felismerésre térít mindenkit, a Krisztus hirdette igazságáról, az isteni igazságról, hogy mi a bűn: amiről az Evangéliumokban Jézus tanít, amely tanítást nem kizárólag szavakban, de cselekedeteinkben egyaránt követni kell, másként ítélet alá esünk az utolsó napon.
„A fejsze már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.” (Mt 3) Erre már Keresztelő János is figyelmeztetett, aki előkészítette az Úr útját, aki tanúja lehetett az első Szentlélek kiáradásnak, amikor Isten Szent Lelke galamb képében ereszkedett a János által frissen megkeresztelt Fiúra.
De melyek a jó gyümölcsök, amelyeket teremnünk kell?
„A lélek gyümölcsei viszont: öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség (szerénység), önmegtartóztatás (tisztaság).” (Gal 5)
Ezeket teremhetjük hát a Szentlélek sugalmazását követve, amennyiben befogadjuk Isten felénk árasztott Szent Lelkét. S ha befogadjuk, működni fog bennünk, mint lelkiismeret. Ha befogadjuk, a világ zajában is meghalljuk a hangját, ha meg akarjuk hallani. Minden helyzetben eligazít, mi a helyes cselekedet. Általa nem engedünk a kísértéseknek, nem tévedünk le az útról, ami az örök hajlékba visz, ahol Jézus helyet készített az övéinek.
„Hasonlóképpen a Lélek is segítségünkre van erőtlenségünkben, mert nem tudjuk, hogyan imádkozzunk helyesen; de maga a Lélek jár közben értünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal.” (Róm 8)
Így tudhatjuk, mi az, amiért Isten szerint imádkoznunk kell Hozzá. A lelkiismeret hangja mindenkiben ugyanaz: a Szentlélek. Mindenkit, aki befogadja Isten Szent Lelkét, eggyé válik az Atyával, s a Fiúval. „Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztség által: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok. Mindannyiunkat egy Lélek itatott át.” (1Kor)
Ezáltal láthatjuk meg a másikban Krisztus urunk szenvedő arcát, s nyújthatunk neki segítő kezet. Ezáltal valósulhat meg már itt, a Földön, szívünkben a Mennyország.
Szentlélek nélkül távoli az Isten,
Krisztus a múlté,
az Evangélium holt betű,
az Egyház egyszerű szervezet,
a tekintély uralkodás,
a misszió propaganda,
az istentisztelet emlékek fölidézése
és a keresztény cselekvés rabszolgamorál.
De Őbenne: a kozmosz fölemelkedik
És nyögve szüli az Országot,
a feltámadott Krisztus itt van,
az Evangélium életerő,
az Egyház szentháromságos közösség,
a tekintély szabadító szolgálat,
a misszió Pünkösd,
a liturgia emlék és elővételezés,
az emberi cselekvés megistenült.
(Lattaquié Ignatiosz metropolita)
