Ebrahim Raiszi elnökben sokan a Irán következő vallási és politikai vezetőjét látták, ám a sors más lapokat osztott neki, s vasárnap egy helikopterbalesetben életét vesztette. Az Iszlám Köztársaságnak most nemcsak az új elnököt, hanem az egyre betegesebb Ali Khamenei ajatollah utódját is ki kell választania, s bár a kormány látszólag stabil maradt, a Nyugat attól tart, hogy a tragédia a közel-keleti helyzet berobbanásához vezethet
A lezuhant helikopter roncsát nemzetközi segítséggel több órás keresés után találták meg az iráni hegyekben, a szerencsétlenségnek pedig nem volt túlélője: Raiszi mellett az ország külügyminisztere, Hoszein Amirabdollahian is életét vesztette. S bár az alapos vizsgálat akár hónapokig is eltarthat, a Politico értesülése szerintmeghibásodás okozta a balesetet.
Bár egy nap alatt a Köztársaság két vezető politikusát is elvesztette, a kormánypárt látszólag erős kézzel kezelte a helyzetet, és a hétvégi káosz során is stabilan tartották a politikát, a tragédia pedig valószínűleg nem fogja feje tetejére állítani az országot, amely tavaly hónapokig tartó tüntetéssorozatok miatt forrongott.
A vezetés hatalmas színjátékot fog rendezni az elnök halálával kapcsolatban, és ragaszkodni fog az alkotmányos eljárásokhoz, hogy bizonyítsa a működőképességét, miközben utódot keres, aki képes fenntartani a konzervatív egységet és a Khamenei iránti lojalitást – kommentálta az elmúlt napok iráni belpolitikáját Dr. Sanam Vakil, a Chatham House agytröszt közel-keleti és észak-afrikai programjának igazgatója.
Irán uralkodó konzervatívjai számára az állami temetés érzelmekkel teli alkalom lesz; egyben lehetőség arra is, hogy megmutassák, mennyire erős a rendszer valójában. Hiszen tudják, hogy az egész világ őket figyeli.
A Nyugat 40 éve arra számít, hogy a diktatórikus Iszlám Köztársaság bármikor összedőlhet, az emberek fellázadnak és elzavarják a vezetést. Ám ahogyan azt a tavalyi tüntetések is bizonyították – amelyek egy rendőri őrizetben elhunyt fiatal lány halála után robbantak ki –, a kormány hatalma sziklaszilárd. Két vezető politikus hirtelen elvesztése azonban újra nyomás alá helyezheti a rendszert.
Raiszi kiváló potenciális utód volt, mivel, akárcsak maga Khamenei, amikor ajatollah lett, viszonylag fiatal és lojális, hitt a rendszerben és a párton belül is közkedvelt volt. Nehéz lesz hozzá hasonló embert találni
– mondta Mohammed Marandi, a Teheráni Egyetem professzora a BBC-nek, aki szerint az előrehozott elnökválasztás lesz a legnagyobb politikai kihívás a kormány számára. Addig a hatalmat Mohammad Mokhber alelnökre ruházták át; 50 napon belül új választásokat kell tartani, ám a márciusi parlamenti választások rekordalacsony részvételi aránya súlyos szavazói elégedetlenségekről árulkodik.
Bárki is veszi át Raiszi helyét, csak korlátozott hatalmi eszközöket örökölne: az iszlám köztársaságban ugyanis a legfelsőbb vezetőé a végső döntési jogkör. A külpolitika, különösen a régióban, pedig továbbra is az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) hatáskörébe tartozna, amely az elmúlt években jelentős befolyás szerzett az országban.
Az iráni válság a közel-keleti helyzeten is tovább ronthat
A nyugati kormányok, különösen Washington az elnöki helikopter eltűnése óta aggodalommal követi az iráni eseményeket, amelyek jelentős hatással lehetnek az izraeli-Hamász háború miatt forrongó régióra.
Bár egyelőre úgy tűnik, hogy a szerencsétlenség valóban baleset volt, két vezető politikus halálát Izraelre, az Egyesült Államokra vagy Szaúdi-Arábiára foghatják, a „mártírok” megbosszulásának érdekében pedig jelentősen megnőhet az iráni külpolitika agressziója.
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn a kormányzat „hivatalos részvétét” fejezte ki Raiszi és Amirabdollahian halála miatt, ami sokakat meglepett, tekintettel arra, hogy a két ország évtizedek óta ellenséges viszonyban áll egymással. A tragédia azonban, még ha csak átmenetileg is, de lecsillapította a viszályt.
Irán segítséget kért az Egyesült Államoktól, amikor a helikopter roncsainak megtalálására törekedett, s bár azonnal igent mondtunk, logisztikai okokból nem tudtuk időben megadni a támogatást
– nyilatkozta Miller. S bár most látszólag nyugalom uralkodik, félő, hogy a viszonyok bármikor megromolhatnak.
Alig néhány hete Izrael több magas rangú iráni parancsnokot is megölt egy szíriai bázison, amire Teherán válaszul több mint 300drónt és ballisztikus rakétát lőtt ki az országra. Joe Biden amerikai elnök pedig arra utasította a hadsereget, hogy hiúsítsák meg a támadást – ebben néhány arab szövetségesük is segített. Ezt követően Izrael korlátozott csapást mért Iszfahán városának közelében, ahol Irán F-14 Tomcat vadászrepülőgépekből álló flottája található.
Szerencsére azonban ez nem vezetett a gázai háború eszkalálódásához, s bár az iráni média napkig a megtorlás folytatásáról beszélt, a feszültségek rövid időn belül lecsillapodtak. Most, Raiszi és a külügyminiszter halála azzal fenyeget, hogy újraindul a lövöldözés a muszlim és a zsidó állam között, amibe az amerikaiak is be fognak kapcsolódni.
A piac azonban meglepő módon a békére számít: bár a halálhírt követően az olajárak megugrottak, az árfolyam gyorsan stabilizálódott, az iráni szállítmányok pedig nem szakadtak meg.
Ebben Kínának is szerepe lehet, amelynek nem érdeke, hogy a konfliktus tovább eszkalálódjon, hiszen így elesne az olcsó iráni olajtól. Hszi Csin-ping elnök Raiszi halálát „tragikusnak” nevezte, kijelentve, hogy népe „egy jó barátot veszített el”.
Peking ezt követőn a baleset okainak alapos kivizsgálására, türelemre és együttműködésre kérte Iránt és a régió országait, kiemelve a „hősies nemzetközi mentőakciót”, amelyet az elnöki helikopter eltűnése után rendeztek.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: AFP
