Intő demográfiai jelek tűntek fel

Hírek HZ
A sokadik népesedéspolitikai figyelmeztetés olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban megjelent webes kiadványából, amely az úgynevezett eltartottsági ráta alakulásán keresztül mutatja be a magyar társadalom elöregedését.

Több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti A fenntartható fejlődés indikátorai – Fenntartható fejlődési célok című KSH-összefoglaló, hogy milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. Az egyik ilyen vizsgált jelzőszám az eltartottságra vonatkozik, amely a legfontosabb indexe a népesség korösszetételében történt változásoknak.

Növekszik az idősek aránya

Magyarországon 1990 elején az eltartottsági ráta 51 százalékos volt, vagyis ezer aktív korú, 15–64 éves emberre 510 inaktív (14 esztendős és annál fiatalabb, valamint 65 éves és annál idősebb) jutott. A legalacsonyabb szint (45,2 százalék) 2007-ben volt megfigyelhető, s ez egyúttal a hosszabb távú trend „mélypontja” is. A számítások ugyanis a jövőre vonatkozóan egy folyamatos és jelentős emelkedést jeleznek. A népesség-előrejelzés jelenlegi alapváltozatával kalkulálva a ráta értéke negyven év múlva, 2062-ben érheti el a maximumát (75,4), akkor ezer aktív korúra 754 eltartott juthat. A prognózis szerint ezt követően lassan csökkenni kezd az arányszám, 2070-re már „csak” 73 százalék a várható mérték.

Demográfiai szempontból az adatok árnyoldala, hogy az eltartottsági ráta nem azért nő, mert egyre több a kiskorú.

A gyermekek aránya folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben, és ennek üteme az évezred vége felé fel is gyorsult. 1990-ben még a népesség ötöde volt gyermekkorú, tavaly már csak alig több mint a hetede. Pedig az elmúlt években nőtt a termékenységi ráta – hívta fel a figyelmet a KSH. Ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya folyamatosan, 13,2-ről 19,9 százalékra nőtt. „A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy 2006 óta már több az idős-, mint a gyermekkorú. Mindeközben az aktív korban lévő lakosság hányada 1990 és 2007 között 66,2-ről 68,9 százalékra bővült, azóta viszont folyamatosan csökkent” – írták.

A statisztikai hivatal magyarázata szerint az aktív és az inaktív korúak arányának a kedvező irányú, de átmeneti változását a 2000-es években alapvetően az okozta, hogy már munkaképes életkorban volt a 70-es évek derekán született nagyobb létszámú nemzedék, és még aktívban az 1950-es évtized közepén világra jött, ugyancsak népes generáció. Ezzel párhuzamosan a születések száma nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az időseké nőtt. Napjainkra a 50-es évek közepén születettek elérték a 65 esztendős kort, ezért ugrásszerűen több lett az idős, ami növekvő terhet ró a csökkenő számú aktív népességre – állapította meg az elemzés. Az adatokat ismertetve arra is rámutattak, hogy Magyarország a maga jelenlegi 51 százalékos értékével az alacsonyabb eltartottsági rátájú uniós államok közé tartozik. Ennek oka elsősorban az európai viszonylatban rövidebb várható élettartam és az EU-átlagnál kisebb termékenység.

Kilátások

„Az életút belső arányainak a megőrzése szükséges a népességfejlődés fenntarthatóságához” – teszi világossá a KSH kiadványa, amely ezzel kapcsolatban idézi a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiát. E dokumentum szerint a lakosság csökkenésének a mérséklésére elsősorban a családokat és a gyermekvállalást támogató intézkedések kialakítása szolgálhat. Ilyen többek között a stabil és kiszámítható családtámogatási rendszer vagy a gyermekeket nevelők munkával kapcsolatos jogszabályi védelme. A jelenlegi kormányzati politika közismert ebben a kérdésben. Az azonban alapvetés a demográfiában, hogy a különféle népesedési ösztönzők hatása csak több évvel vagy akár évtizeddel később érzékelhető.

A cikk a Figyelő hetilap december 16-án megjelent számában került publikálásra.

Készül a népszámlálásra a KSH

(Borítókép: Pixabay)

További híreink