Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégiumának elnöke szerint a vállalkozások a saját alapfejlesztéseiket gyakran összekeverik a valós innovációval. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának van vállalkozásfejlesztési és innovációs programja, amelynek a célja, hogy pontos képet adjanak a vállalkozásoknak, mi tekinthető innovációnak és mi fejlesztésnek. Ez egyáltalán nem mindegy a pályázatokon való részvétel pillanatában. Illetve fontos, hogy az MKIK be tudja csatornázni az egyes pályázatokba a potenciális vállalkozásokat – tette hozzá a kollégium elnöke a „Velünk a vállalkozásodért” MKIK-KAVOSZ Zrt. konferenciáján.
Herbály István
Fotó: Vémi Zoltán
A szervezet három városban (Debrecenben, Szegeden és Pécsett) indított vállalkozásoknak konzultációs programot. Ennek keretében 15-15 vállalkozással ülnek és közülük választanak városonként 10 olyan vállalatot (összesen 30-at), amelyek megalkothatják az MKIK innovációs ökoszisztémáját. A cél, hogy ezek a vállalkozások együttműködve innováljanak és egymással együttműködve dolgozzanak. Ezzel komoly képet lehet kapni a hazai kis- és közepes cégek innovációs állapotáról, másrészt ha a program elkezd működni, alappillére lehet egy országos programnak. Herbály István jelezte, hogy a programba még lehet jelentkezni.
A program fontos eleme a kamarának, amely igyekszik folyamatosan bővíteni a tagjai számára nyújtott szolgáltatást. Dunai Péter a szervezet főtitkára a konferencia kerekasztalbeszélgetésén mutatott rá, hogy a vállalkozások a területi kamarákon keresztül érhetik el a vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat és egyben kapcsolatot teremthetnek a szervezeten keresztül a gazdasági döntéshozókkal. A kamarák hídként szolgálnak a politika és persze a vállalati piac között.
A konferencia worksopjában Németh Zoltán a DrPrezi Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója adott néhány praktikus tanácsot a vállalkozóknak abban, hogyan tudják tevékenységüket, terméküket erősebben kommunikálni. Az előadás lényege volt az egyszerű, érthető kommunikáció, amelynek a célja, az ügyfelekben megfelelő gondolatokat ébresszenek a vállalat irányába. Két alapvető eszközről, a hasonlatról, metaforáról és az alliterációról, mint figyelemfelkeltő eszközről beszélt. Mindezt pedig az előadó összekötötte a nagy nyelvi modelleket kínáló mesterséges intelligenciával, amelyek képes meglepően gyorsan egyperces kommunikációs megoldásokat adni egy-egy vállalat jellemzésére.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Vémi Zoltán
