Innováció és mesterséges intelligencia a jog, űripar és hadiipar szolgálatában

Hírek
A mesterséges intelligencia jogi szabályozása és az űripar voltak a Figyelő és a Világgazdaság által szervezet évadnyitó innovációs konferencia harmadik, záró szekciójának fő témái.

Jelenleg, de már készül a jogi szabályozása a mesterséges intelligenciának, az unióban ez nem sokat várat magára – kezdte előadását Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogász. A technológiai szabályozásban megjelenik, hogy az emberi jogokat is védeni kell, hogy a demokratikus berendezkedést ne veszélyeztesse, hatása minimális lehessen. Maga a jogi szabályozás igénye 1942-ig nyúlik vissza, már Asimov is leírta, hogy „a robot nem sérthet meg embert”.

A jelenre áttérve a készülő uniós rendeletet összességében harminchat hónapon belül már alkalmazni kell – mondta a szakjogász. Hozzátette, lesz a hazai jogalkotónak is feladata, többek között tanúsítványok jelennek meg az MI-alkalmazások számára.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora arról beszélt, cél, hogy ez nemzetközileg jegyzett befektető egyetemet valósítsanak meg, a tudástranszfer irányába kívánnak előrelépni. Nem látott még olyat, hogy valamely itthon végzett hallgató külföldön ne állt volna helyt, így a hazai tudásállomány adott – mutatott rá. Nem csak az innovációt kell tehát kezelni a rektor szerint, komoly feladat hárul az egyetemekre is abban a tekintetben, hogy ne csupán oktatási intézmény legyen.

Márton István, az MVM vállalati inkubációs osztályvezetője az innováció nagyvállalati lehetőségeiről, létjogosultságáról beszélt. Megkülönböztetünk belső és küldő innovációt, létrehoztak egy egységes MVM tudásközpontot azért, hogy a tudás megmaradhasson és hasznosuljon a mindennapi munkavégzés és az innováció során. Kiemelt szerepű a vállalat MVM Edison programja.

Űripari kerekasztallal folytatódott a program, Ferencz Orsolya, Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Pacher Tibor, a Pluli Space Technologies ügyvezetője, Zentai István, a Space Policy Expert, Spacebuzz Hungary Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke részvételével. Itt elhangzott, három éve van nemzeti űrstratégia Magyarországon. A képzett szakemberekhez szükséges a tanárok képzése és az életpályamodell, hogy a már végzett szakembereket itthon tartsák. A feladatunk az, hogy az innovációtól eljussunk a klasszikus méretű űripari ágazatig.

A hadiipari kerekasztalon Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet ezredese, Baranyi Nándor, a Pro Patria műszaki igazgatója, Zámbó Marcell, a Security Operation Center vezetője, valamint Dicse Jenő, a SkillDict Zrt üzletfejlesztési igazgatója vett részt. Elhangzott, a védelmi rendszerek még költségesek, ám rohamos az igénynövekedés a drónrendszerek vezérlésére, sokan megijedtek az orosz-ukrán konfliktustól és szeretnék javaikat, területiket megvédeni. Egyelőre ugyanakkor még az ember irányít, „ő nyomja meg a gombot”.

A felsőoktatás és a vállalati szektor összekapcsolódásáról Birkner Zoltán (képünkön jobbra), a Pannon egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, Kovács Levente, az Óbudi Egyetem rektora és Charaf Hassanm a BME Villamosmérnöki és Informatikai karának dékánja beszélgetett. Elhangzott a cégek és egyetemek egymásra hangolása a kulcs, ennek az összehangoltságnak az eredménye az innovációs index értéke is. A befektetők felé szükséges a sikerességi ráta felmutatása, win-win helyzetekre kell törekedni.

Borítókép: Vémi zoltán Világgazdaság

Ezek is érdekelhetnek

További híreink