Nagy reményekkel várta a világ turisztikai ipara a kínai vendégeket, miután Peking váratlanul feloldotta a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat – írja a Világgazdaság. Mindenki abban reménykedett, hogy a kínai turisták a szigorú zéró tolerancia és a bezártság három éve után elárasztják a világot.
Nem egészen így történt, sokan otthon maradtak – vagy azért, mert maguk döntöttek így, vagy pedig amiatt, mert túl bonyodalmas és költséges külföldre utazni, nincs elég megfizethető repülőjegy, és hosszú időbe telik beszerezni a vízumot. A nemzetközi légi forgalom kapacitásban még mindig nem éri el a pandémia előttinek a felét, majdnem ötmillió üléshely hiányzik a Skift Research múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint.
Belföldön viszont ugyanolyan kapacitással működnek a légitársaságok, mint a koronavírus-járvány előtt.
Wolfgang Georg Arlt, a külföldre irányuló kínai turizmust kutató hamburgi intézet (Chinese Outbound Tourism Research Institute – COTRI) alapítója és vezérigazgatója szerint azért is maradnak többen otthon, mert nőtt a hazai turizmus presztízse és javult a minősége.
A legutóbbi ünnepek, például a sárkányhajó-fesztivál alkalmával a hazai turisták száma már elérte a 2019-es szintet.
A külföldre irányuló forgalom azonban annak még mindig csak mintegy a harmada – mondta az igazgató.
Program akad országon belül: raftingoló hazai turisták Kínában, Hubei tartományban.
Fotó: Song Jun / ImagineChina
A célállomások is változtak. Míg a nyári nyaralási szezon kezdetén a kínai látogatók száma Thaiföldön, Szingapúrban, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken legalább 60 százalékkal maradt el a négy évvel ezelőttitől, és jelentősen visszaestek az utazások az Egyesült Államokba, nőtt az érdeklődés Európa, Közép-Amerika, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint a Déli-sark iránt.
A változást Scott Moskowitz, a Morning Consult, Észak-Amerika egyik leggyorsabban növekvő technológiai vállalatának vezető elemzője szerint két fő tényező motiválja: a légi forgalmi kapacitás és a geopolitika.
Míg a Közel-Keletre és Észak-Afrikába irányuló légi forgalom drámai gyorsasággal javult a pandémia előttihez képest, az észak-amerikainak a talpra állása volt a legkorlátozottabb. Nem segített a helyzeten a Kína és a Nyugat közötti kapcsolatok romlása sem – emelte ki.
Az ukrajnai háború miatt ráadásul az észak-amerikai légitársaságok nem repülhetnek át az orosz légtéren, ami hosszabbá és költségesebbé teszi a kínai járatokat.
A kínai fogyasztók amúgy kiábrándítóan óvatosan költenek az idén, a gazdaság lassulása miatt alaposan megnézik, mire adnak ki pénzt, és ez nem csupán a kiskereskedelmi forgalmon, hanem a turizmusban is érződik.
A Skift jelentése szerint a kínaiaknak csak a 8 százaléka tervezte, hogy az idén többet költ utazásra.
Nem segít a magas munkanélküliség sem a fiatalok körében, mivel más országokban ez a generáció lelkesen jár külföldre.
A jövő azonban biztatóbbnak tűnik. Tavaly óta majdnem megduplázódott, 28 százalékról 52 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik külföldre szeretnének utazni. Az üzleti utak iránti érdeklődés majdnem a háromszorosára nőtt, és emelkedik azoknak a száma is, akik tanulni, orvosi ellátásért vagy családlátogatásra külföldre terveznek utazni a következő 12 hónapban.
Borítókép: Tang Guangdong / ImagineChina
