ING Bank: belehúzott az ipar

Hírek Szajlai Csaba
A talán némileg kiábrándító kiskereskedelmi adat fényében a júliusi ipari teljesítmény jobb képest fest a magyar gazdaság állapotáról – derül ki az ING Bank elemzéséből.

A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint az ipari termelés volumene 6,6 százalékkal tudott emelkedni, köszönhetően egyrészt a bázishatásnak, másrészt pedig a havi alapon mért 1,1 százalékos bővülésnek. Az áprilisi mélypont után tehát továbbra is emelkedő trendben van az ipari kibocsátás, a vállalatok egyre jobban tudják kezelni az ellátási láncokból adódó problémákat. A nagy kérdés ugyanakkor az lesz, hogy az egyre drasztikusabban emelkedő energiaköltségek milyen mértékben befolyásolják majd a vállalatok termelési lehetőségeit – fogalmazott elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank szakértője.

A vezető elemző hozzátette: a részletes adatokat csupán egy hét múlva közli a KSH, ám az adatközlésben a hivatal kiemelte, hogy a hazai ipar mindhárom húzóágazata (autógyártás, elektronikai és élelmiszeripar) jól teljesített július folyamán. Ezzel szemben a többi szektorban sokkal inkább a termelés visszaesése volt a jellemző. Vélhetően a kisebb ágazatok már elkezdték a magasabb költségstruktúrához és az alacsonyabb kereslethez történő alkalmazkodást. Hasonló folyamatról tanúskodtak már a júniusi adatok is, így tehát egyre inkább trendszerűnek tűnik a folyamat. Tehát amíg a meghatározó szektorok növekedni tudnak, addig az ipar egésze is folytathatja a bővülést. A kérdés csupán annyi, hogy meddig tarthat ki a lendület ezeken a területeken.

Az élelmiszeripar esetében egyre komolyabb gondokat okoz az időjárás és a műtrágya-hiány, miközben az elektronika és járműgyártás területén megint szakadozni kezdenek a termelési láncok: hogy éppen a Covid vagy az ázsiai országokat sújtó tájfunok miatt, azt országa válogatja. Előre tekintve tehát rendkívül nagy a bizonytalanság és bár a beszerzési menedzser index trendszerű ipari növekedésre utal a közeljövőben, ezt érdemes komoly fenntartásokkal kezelni. Már csak azért is, mert két tényező hajtja felfelé az optimizmust. Az egyik a magas rendelésállomány, ami mit sem ér majd akkor, ha újabb ellátási nehézségek jönnek vagy az energiaválság racionalizálásra készteti a termelőket. A másik tényező pedig az inputárak emelkedése és annak áthárítási képessége, ami eddig megvolt a vállalatoknál, ám kérdés, hogy mikor tűnik el a vásárlóerő a piacról. Egyre több országban már negatív a reálbérek alakulása, vagyis ebből a szempontból is némileg túlzónak tűnik a BMI mutatta optimizmus. Összességében tehát bár a júliusi ipari adatok kedvező képet festenek, a következő hónapok vélhetően már lassulást hoznak és a magyar gazdaság összteljesítménye csökkenhet negyedéves összevetésben – olvasható az ING Bank összefoglalójában.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink