Inflációs sokkhatás Csehországban

Hírek Kolek Zsolt
A borúlátó várakozások szerintinél is gyorsabb volt a pénzromlás üteme Csehországban, márciusban a februári 11,1-ről 12,7 százalékra nőtt az infláció – derül ki a statisztikai hivatal (ČSÚ) múlt héten közzétett adatsorából. Hasonló mértékű drágulással a csehek legutóbb 1998 májusában találkozhattak, amikor az inflációs szint meghaladta a 13 százalékot.

A közzétett statisztikából kitűnik: februárról márciusra a fogyasztói árak 1,7 százalékkal növekedtek. A szakértők ráadásul további drágulással számolnak. Várakozásaik alapján a pénzromlás az év közepén 15 százalék körül tetőzhet, de akár 2022 végéig is a két számjegyű tartományban maradhat. A Cseh Nemzeti Bank (ČNB) februárban még enyhébb árdrágulást prognosztizált a múlt hónapra, ezzel szemben a ČSÚ 2,9 százalékkal nagyobb pénzromlást rögzített.

Csúcsony a rezsi és az alapkamat

Márciusban az üzemanyagok ellenértéke nőtt a legnagyobb mértékben, az előző év azonos időszakához képest közel ötven százalékkal. Április közepére a cseh töltőállomásokon a 95-ös normál benzin literjét átlagosan 44,50 koronáért (686 forint) tankolták az autósok; a dízel ennél is többe, 47 koronába (724 forint) került.

Jelentősen emelkedtek az energia-árak is: 2021 márciusához képest az áramért 24,7, a földgázért 37,7 százalékkal kellett többet fizetniük a cseh háztartásoknak. A távhőszolgáltatás csaknem 14 százalékkal drágult.

A növekvő rezsiköltségek okozta bosszúságot csak fokozta, hogy a szolgáltatások szintén jócskán megdrágultak: ha valaki például szerelőt, karbantartót hív, átlagosan 16,4 százalékkal kell többet fizetnie, mint egy esztendővel korábban.

Elemzők szerint a következő hónapokra várható 14-15 százalékos infláció a cseh jegybankot további kamat-emelésekre sarkallhatja. A ČNB monetáris tanácsa legutóbb április 1-jei hatállyal növelte az alapkamatot, 50 bázisponttal 5 százalékra. A ráta ezzel 21 éve nem látott magasságba szökött. Sokan biztosra veszik, hogy a júliusban leköszönő Jiří Rusnok által vezetett központi bank a következő hónapokban hat százalék fölé növeli az irányadó rátát.

Az intézmény a vártnál is kedvezőtlenebb márciusi inflációs adatot az ukrajnai háborúval, az Oroszország elleni szankciók által kiváltott ársokkal magyarázza. A jelentés megállapítja, hogy a korábbi prognózistól való eltérést az üzemanyagok és kisebb mértékben az élelmiszerek árának a feltételezettnél gyorsabb emelkedése okozta.

A falun élők félelme

Egy friss felmérés szerint a csehek 95 százaléka tart attól, hogy a vágtató infláció miatt elértéktelenednek a megtakarításai. A háromnegyedük úgy nyilatkozott: az utóbbi évben a világjárvány, az energiaválság és az egyre növekvő infláció megváltoztatta a pénzügyeihez való hozzáállását, és új megtakarítási formákban gondolkodik. Igaz, mindössze az ötödük mondta, hogy a nagyobb hozammal kecsegtető, de kockázatosabb befektetések felé hajlik. A Generali Investments márciusi felmérésében megkérdezettek bő harmada tart ugyan a pénzromlástól, de semmilyen lépést nem tett spórolt pénze vagy más eszközei értékének a megőrzésére. Közel ugyanennyien jelezték, hogy igyekeztek többet megtakarítani, de még így sem sikerült pótolniuk az infláció miatti veszteségeket.

A dokumentum arra is kitér, hogy a két évtizede nem látott árdrágulás rossz hatásaitól a legkevésbé a prágaiak és a vidéki nagyvárosokban élők tartanak. A „családi tőke” elértéktelenedésétől leginkább a kisebb településeken és az északkelet-csehországi, gazdaságilag hátrányosabb helyzetű régiókban (Pardubice, Hradec Králové) élők félnek.

A kutatást végző befektetési társaság szakemberei szerint a jelenlegi sokkhatás leginkább azzal magyarázható, hogy az infláció már régóta csak elvont fenyegetést jelentett, a hatásait egészen a közelmúltig egyáltalán nem lehetett érzékelni. Most viszont az emberek hirtelen azzal szembesültek, hogy az alapvető létszükségleti cikkek és szolgáltatások nagyon megdrágultak. Ennek hatására most mindenki azon töri a fejét, hogy miként tudja elkerülni a veszteségeket.

Befektetési formák

A Generali Investments elemzői azzal számolnak, hogy a pénzromlás mértéke az idén 11 százalékos lehet. Így a takarékszámlákon őrzött összegek egy év alatt hét százalékot vagy még többet veszíthetnek értékükből. A szakemberek úgy vélik, már csak ezért sem meglepő, hogy a takarékszámlát a legkedvezőbb befektetési formának megjelölők aránya az utóbbi egy esztendőben 36-ról 28 százalékra csökkent.

Az inflációs veszteségeket a jelenlegi kamatszint mellett az építkezési takarékpénztárakban őrzött megtakarításokhoz vagy a nyugdíjalapokhoz jóváírt állami bónusztámogatások sem tudják ellensúlyozni – jegyzik meg a szakértők. Igaz, ha valaki a megtakarítás ilyen formáját választja, még mindig jóval kisebb veszteséget kell elkönyvelnie, mint ha a takarékszámlán tartaná a pénzét.

Az említett felmérésben a csehek 21 százaléka jelezte, hogy a pénzromlás negatív hatásainak az ellensúlyozására nagyobb kockázatot is hajlandó vállalni. A nagyobb hozamot kínáló, de rizikósabbnak tartott befektetések iránt leginkább a 26 év alatti férfiak érdeklődnek.

Nagyot lehet bukni

A pénzügyi szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagyobb hozammal kecsegtető befektetések valóban jó megoldást jelenthetnek az infláció hatásainak a kivédésére, de nagyot reszkírozni nem érdemes.

Az elemzők szerint a rizikót tovább növeli az ukrajnai háború miatt nehezen kiszámítható gazdasági környezet, ezért a befektetések értékének átmeneti csökkenésével számolnak. Vagyis a jelenlegi helyzetben senkinek sem tanácsolják, hogy minden megtakarítását a kockázatosabb formákba helyezze át a kisebb hozamokat kínáló konzervatívabb eszközökből.

További híreink