Indul az üzletfolytonossági tudatosító hét

Hírek Hőnyi Gyula
Idén május 15 és 19 között rendezik meg az üzletfolytonossági tudatosító hetet. Szokás szerint a Business Continuity Institute (BCI) éves jelentése és riportja adja a témákat. Idén a reziliencia, vagyis a vállalkozások alkalmazkodóképessége, a sokkhatásokkal szembeni rugalmas ellenállása a fő topik.

Bár a pandémia óta folyamatosan napirenden van az üzletfolytonosság, a vállalkozások nagyobbik részének továbbra is magyarázni kell, hogy pontosan mi ez és hogyan segíti ez a vállalatvezetők munkáját – mondta lapunknak Rónaszéki Péter a FORTIX Consulting Kft. ügyvezetője, a BCI magyarországi partnere. Hozzátette, hogy akik tudják mi az az üzletfolytonosság, azok saját, jól felfogott érdekük miatt folyamatosan képzik magukat és szervezetüket.

Pedig a helyzet az, hogy nemzetközi szabványa is van az üzletfolytonosságnak (ISO22301), tehát nem egy megfoghatatlan, holisztikus vállalatvezetési kérdéskörről van szó. Mindez nem szól másról, mint arról, hogy a cégvezetés felkészüljön olyan külső hatásokra, amelyek nagyban befolyásolják a vállalat működését. Ilyen volt például a pandémia, amikor problémát jelentett a fizikai jelenlét a cégeknél, vagy az értékesítés a hagyományos boltokban. Az ilyen sokkhatások nem csak nagyon erős hatást gyakorolnak a cég üzletmenetére, rossz esetben a vállalkozás végét is okozhatják. Főleg akkor, ha a menedzsment rossz válaszokat ad a helyzet hozta üzleti kérdésekre. A tudatos üzletfolytonosság tervezése tehát minden olyan vállalkozás létfontosságú kérdése, amely hosszútávon kíván fennmaradni. A cégvezetőknek az a feladata, hogy számba vegyék azokat a sokkhatásokat, amelyeknek ugyan kicsi az esélye, de bekövetkezhetnek és hatásukat le kell modellezni, hogy a bekövetkezés pillanatában ne improvizatív döntéseket hozzon a vezetés, hanem előre tervezetteket.

Rónaszéki Péter szerint a hazai multinacionális és magyar nagyvállalatok jóval előrébb vannak ezen a téren, a kis- és közepes vállalatoknál viszont alacsony az üzletfolytonossági érettség. Pedig minimális cégmérettől függetlenül is érdemes foglalkozni fizikai, környezeti, pénzügyi, vagy esetleg szabályozás krízisekkel. Ha pedig elkészül az úgynevezett B-terv, amely képes életben tartani a vállalkozást a külső, vagy belső krízishelyzetben, az nagyban segíti az általános üzletvitelt is, hiszen a terv elkészítése már önmagában nagyobb rálátást biztosít a vállalat szerkezetére és egyes részlegeinek működési mechanizmusára.

Ebben az évben a BCI a vállalati rezilienciát, a vállalati alkalmazkodó képességet és a külső sokkhatásokkal szembeni ellenállást emelte ki fő témaként. A pandémia, illetve a járvány alatt felgyorsult digitális transzformáció nagyon sokat változtatott a vállalati reziliencia területen. Már akkor is jelen volt a felhő, vagy a mesterséges intelligencia technológia, de a cégek akkor még kevésbé tartották ezeket megbízhatónak. Ma már a vállalatok jelentős része alkalmazza az üzletmenetében ezeket a gyorsan fejlődő eszközöket és a BCI kutatása szerint azok a cégek amelyek alkalmazzák az új digitális technológiákat úgy nyilatkoztak, hogy jelentősen javult a kockázatkezelésük.

Borítókép: illusztráció/Fotó: PuzzlePix/Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

További híreink