Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexen tette közzé véleménycikkében azokat a pontokat, amelyek szerint így érjük el 2030-ra az uniós fejlettség 90 százalékát.
A legelső sikertényező a tárcavezető szerint a társadalmi és politikai stabilitásunk. Mint kifejtei:
Sajnálatos módon mostanában Afrikától Ázsiáig azzal szembesülhetünk, hogy az egyes kormányzatok, sőt egyes államok léte nem kőbe vésett. Ezért különösen felértékelődik, hogy az unióban egyedülálló módon, Magyarországon 14. éve töretlen a hazai kormányzó pártba vetett bizalom. Ezekben a hetekben és hónapokban a nyugati kormányzatok sora fordult el vagy radikálisan vett vissza az ideológiavezérelt, társadalom- és gazdaságátalakító zöldprogramokból. Az ideológiai klímavédelem ugyanis feláldozta az ipart, a munkavállalókat és így számos helyen magát a jólétet is, miközben valódi, egyébiránt szükséges klímavédelmi eredményeket nem tudott felmutatni. Ezért kényszerülnek a kormányzó elitek (megjegyzem: nagyon helyesen) visszatérni az önellátást fókuszba helyező, emberarcú, pragmatikus energiapolitikához.
Nagy Márton kitér arra is, hogy a munka társadalmi becsületét, és az így elért eredményeket az állam igyekszik növelni azzal is, hogy GDP-arányosan a fejlett világban a legnagyobb mértékben, 5 százalékot költ közvetlenül családokra, miközben az OECD-átlag ennek kevesebb, mint a fele, Amerikában pedig mindössze ötöde. A világos és széles támogatottságnak örvendő, jövőképet és így stabilitást mutató játékszabályok fenntartásában a magyar emberek is érdekeltté váltak, ezért még az idei, rendkívüli és külső eredetű gazdasági sokk idején is fenntartották politikai támogatásukat a kormányzat felé.
Azt írja:
A reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a szankciós inflációt. A 2022-es háborús évben az egész unióban a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb, márpedig fenntartható növekedés elsősorban beruházásból születik meg, így talán érthetőbbé válik az EBRD-közgazdászok kedvező előrejelzése is.
A külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) állománya is a legerősebbek között van, ráadásul, mint azt a szeptemberi Globális Innovációs Index jelentés is bemutatja, 2022-ben a nettó FDI-beáramlásunk világszinten a legelsőnek számított. Mondhatnánk szerényen, hogy Magyarországra menekült a nemzetközi tőke. Ennek alapvető oka, hogy mi képesekké váltunk a politikai stabilitást reálgazdasági stabilitásra „átfordítani”, vagyis stabil gazdaságpolitika mellett jelentősen csökkentettük az üzleti bizonytalanságot is. Ezt jól illusztrálja, hogy a beruházási kedv még az eddigi legnehezebb válságban sem esett 26 százalék alá, ami egyben azt is jelenti, hogy sikerült egy beruházásvezérelt modellt felépíteni, amelynek köszönhetően a növekedési motor így nem esett szét.
Grafika forrása: Index
A tárcavezető végül véleményében kijelenti:
Az ország egyik legnehezebb válságsorozatán vagyunk túl, de a gazdaság alapszövetei nem sérültek: a munkahelyek megmenekültek, továbbra is özönlik a külföldi tőke, a vállalatok átmenetinek vélik a krízist, így nem újraépíteni, hanem „csak” újraindítani kell a gazdaságot. És bár gazdaságunk nem sérült, de nem is erősödött kellő mértékben, ezt kell most bepótolnunk. Az újraindítás tíz legfontosabb feltételére fordított kiemelt figyelemmel sikerrel járhatunk, 2030-ig elérve az uniós átlagos fejlettségi szint 90 százalékát. Ez a növekedési haditervünk a 2020-as évtized gazdasági háborújában.
