Az időjárásunk most éppen ritka hűvös napokat él meg – igazi, nagy havas telünk viszont tán az egész új évezredben nem volt itt a Kárpát-medence közepén. Egyébként pedig két éve a súlyos aszály, tavaly egy jó esős év, idén pedig megint az aszály réme van napirenden.
Időjárásunk nagyokat hullámzik mostanában, és ezzel együtt klímánk éves adatsorai is nagyon erősen kilengenek a különböző irányokba.
A téma túlideologizálása és riogatás nélkül is ténykérdés, hogy a klíma változóban van; az egzakt számok, hőmérsékleti adatok pedig egy igazán feltűnő trendet mutatnak Európa kapcsán: a látványos felmelegedését.
Hétfőn, a Föld napján jött ki az Európai Bizottság által finanszírozott Copernicus program 2023-as évértékelő tanulmánya, Európa éghajlatára vonatkozóan. A hőmérsékleti mérések tömegén alapuló adatok egyértelműen mutatják: kirívóan melegszik a kontinens klímája.
Az Európában valaha mért (tehát mintegy másfél évszázad óta feljegyzett) tíz legmelegebb év 2007 óta következett be, a három legmelegebb évet pedig mostanában, 2020 óta éltük meg.
A 2023-as adatokról pedig elmondható: különböző számítások szerint Európa valaha mért legmelegebb vagy második legmelegebb évét jegyezhettük fel tavaly. Kelet-Európában voltak olyan területek, ahol a sokévi átlaghoz képest akár 2,6 fokkal melegebb volt az éves hőmérsékleti átlag: ilyen volt Romániában a havasalföldi és moldvai síkok hőmérséklete, ilyen értéket mutattak a Kaszpi-tengertől északra fekvő puszták adatai is, és a távoli, északkelet-európai, sarkkörön túli orosz területeken is ilyen extrém átlagok jöttek ki, s mintegy 2 fokkal melegebb volt a tavalyi év a sokévi átlagnál a magyar Alföld déli és keleti fertályán is.
Emellett pedig az Alpok térségét is hasonlóan súlyosan érintette, akár 2 fokkal magasabb átlaghőmérséklettel a melegedő klíma. Az Európát körbevevő tengerek felszíni hőmérséklete is a valaha mért legmelegebb volt, a Földközi- és Fekete-tengertől a portugál, spanyo, francia, ír és skót atlanti partvidékekig.
Magyarországot szerencsére nem annyira, de a mediterrán vidékeket súlyosan érintik a rendszeres, óriási kiterjedésű erdőtüzek, amik Görögországot, Dél-Olaszországot és Portugáliát érintették súlyosan tavaly. Európa szinte teljes területére a felmelegedés volt a jellemző, csak Norvégia és Svédország központi tájain, távoli hegyvidékein és erdőségeiben, valamint Izlandon mértek hűvösebb átlagot a sokévi adatokhoz képest.
A felmelegedéssel együtt az is igaz – mint ahogy itt a Kárpát-medencében tavaly meg is tapasztalhattuk -, hogy 2023 a sokévi átlaghoz képest 7 százalékkal nedvesebb volt, ennyivel több eső esett a korábbi jellemző adatoknál. Ez viszont árvizeket vagy árvízveszélyt jelentett, többek között a Duna és a Rajna vízgyűjtő területein. Hó ellenben kevesebb esett az átlagosnál, így járt Közép-Európa és az Alpok térsége is, ami a téli sportolás nehézségei mellett a gleccserjég további visszahúzódásához vezetett.
Európán túlmenően globálisan is a 2023-as év volt a valaha mért legmelegebb esztendő. Az átalakuló politikai világrend mellett – és attól nem is függetlenül – az átalakuló klíma, az időjárási anomáliák is erősen meghatározzák társadalmi és gazdasági életünket, jövőképeinket.
Bár sem az egyén, sem egy nemzet nem tudja a globális klímafolyamatokat megváltoztatni – és ha valami, az ember pozitív vagy negatív ráhatása a klímára forró tudományos és ideológiai viták tárgya –, de az bizonyos, hogy okos vízgazdálkodással, az erdősítés folytatásával és városaink zöldítésével, árnyasításával közösségeink és az ország egésze tehet a lokális, Kárpát-medencei klímánk védelméért, megjavításáért. „Csak” a jövőnk múlik rajta.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: A 2024. február 20-án készült légi felvételen a franciaországi Jura síközpontjában, Metabiefben található sípályák láthatóak a hómentes tájban. Már készül a mesterv a hegyi üdülőhellyé való átalakításra.
Fabrice COFFRINI / AFP
