A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb teret hódít a mindennapokban, milyen pró és kontra érveket tudnak hozni a fejlődés mellett, illetve ellen
Rab Árpád: Képességjavító technológiáról beszélhetünk, így bérelhetővé válik a tudás. Ugyanakkor utánzógép, amelyet sokan kevernek össze valódi emberi cselekvéseket végző egyénekkel. Az MI tükröt tart elénk, hogy mik vagyunk, mit jelent a munkánk, és ha nem adunk jó válaszokat, alapvető károkat okozhatunk a társadalomban. Nehezebb felmérni a túlélési stratégiákat az egyes társadalmi rétegekben, mert bizonyos tudás hiánya nyomán az illető hirtelen mindenben hátrányba kerül.
Ságvári Bence: Hatalmas gazdasági fejlődési lehetősége rejlik ebben az MI-ben, hasonlót talán a kétezres évek elején az internet esetében láttunk. Évtizedes távlatban pedig még annál is nagyobb lehet a hatása, mivel az internet az információk továbbításának eszköze volt, míg az MI ennél komplexebb. Segíthet a XXI. század olyan összetett kihívásainak megoldásában, mint például a klímaválság, a különböző betegségek gyógyítása, de önmagában nem az MI fogja elhozni a megoldást. A kérdés, hogy az emberiség képes lesz-e a megfelelő keretek között, a megfelelő formában a szolgálatába állítani. Ennek van politikai-jogi és emberi vonatkozása is. A változás sebessége mindkettő esetében komoly kihívás, részben mert a technológiát és a gazdaságot szabályozó rendszereinek alkalmazkodási képessége nem erre a tempóra tervezett. És míg a korábbi nagy technológiai átalakulások valójában több generáción keresztül következtek be, ma egy-egy nemzedéken belül óriásiak a változások. Izgalmas kérdés, hogy ezeket az emberi agy és psziché, illetve a társadalom képes-e jelentősebb megrázkódtatások nélkül el- és befogadni. Tény, hogy rövid távon az új technológiák megjelenése mindig a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével jár együtt, jelenleg az MI így még inkább ráerősíthet majd a polarizációra.
Kovács Kristóf: Mindenképpen pozitívum, hogy a mesterséges intelligencia közelebb hozza a pszichológiai ellátást több társadalmi réteghez is. Az MI továbbá felpezsdíti a kutatói életet, így izgalmas újdonságok születnek. Ellene szól, hogy agyunk nincs felkészülve a mesterséges intelligencia hozta változásra. Kutatások szerint az elmúlt húsz év közösségimédia-felületei okozta fejlődést sem tudtuk követni, így én is a tempóban látom a legnagyobb veszélyt.
Fotó: Shutterstock
– Egyesek úgy vélik, a mesterséges intelligencia jelenleg az 1870–1890-es évek Amerikájának aranykorát idézi. Mennyire igaz ez különösen abban a tekintetben, hogy a Szilícium-völgyből áthelyeződhet a hangsúly például Ázsiába?
Ságvári Bence: Csalókák az ilyen összehasonlítások, mert az egyik már a múlt, az MI pedig még csak a jövő. De az biztos, hogy mindenki komoly változást vár. Sundar Pinchai, a Google igazgatója például tavaly tavasszal potenciálisan a tűznél vagy az elektromosságnál is fontosabb felfedezésnek nevezte. Persze ő nemigen mondhat mást. Jelenleg a generatív MI izgalmas, de a valódi áttörésnek még nagyon az elején járunk. Az oktatásban és a kutatásban én is próbálom használni, például kérdéseket vagy programkódokat íratok vele. Ha megtaláljuk a közös hangot, azaz sikerül jól elmondanom, hogy mit szeretnék, akkor sok időt tudok vele megspórolni. De nem képes kiváltani az emberi gondolkodást és kreativitást. Érdekes, hogy egy évvel ezelőtt az OpenAI maga sem gondolta, hogy ekkora hisztéria alakul ki majd a ChatGPT körül, ehhez képest a világ eddig leggyorsabban elterjedt szolgáltatása lett, még akkor is, ha nyilván sokan csak kíváncsiságból próbálták ki. Már most látszik, hogy az MI hozta változások geopolitikája eltér a korábbi ipari forradalmakétól. Biztos, hogy a történetét egyelőre nem Európában írják, hanem az Egyesült Államokban és Kínában. Nagy kérdés, hogy az eltérő társadalmi és politikai kultúrákban létrejövő, MI-alapú világok mennyiben lesznek átjárhatók. Lesz-e és ha igen, milyen lesz az MI-vasfüggöny?
Rab Árpád: Az összehasonlítások azért kockázatosak, mert a technológiával az igényszint is változik. Ma egy háztartásbeli nő többet dolgozik otthon, mint egy középkori asszony, hiába van számos háztartási gépe és higiéniás eszköze. Az MI-t nem különlegesnek fogjuk érezni, hanem természetesnek. A kényelmi szolgáltatásokként jelentkező MI elbújik, és csak annyit érzékelünk belőle, hogy az orvos rögtön küldi a konzultáció leiratát, pedig nem gépelt; vagy a lakásunk kezeli a fűtést. Az igazi előrelépés a háttérfolyamatokban látható, például rendkívül felgyorsul a vakcinafejlesztés, ám ebből a társadalom csak annyit érez, hogy egyre gyorsabban jönnek válaszok a különféle kihívásokra. Ez remélhetőleg a tudományba vetett hitet fogja erősíteni. Az emberek a pénzük elvesztésétől tartanak, így ha lesz olyan üzleti modellünk, hogy egy óra munkáért ugyanannyi fizetség járjon, mint tízért MI nélkül, akkor az emberek aranykorként élik majd meg a mindennapokat. Minél fókuszáltabban tekintünk a mesterséges intelligenciára, annál inkább látszanak a korlátai. Például az e-mail-írásban segít, de a felelősségvállalásban már nem jeleskedik, így valójában az intelligens automatizáció lebutított formában működik jól. Ami a geopolitikát illeti, Európa kezeli legfelelősebben az adatokat, itt a leginkább társadalomcentrikus a megközelítés, Amerikában inkább üzleti jellegű, Kínában pedig kevéssé szabályozott, ami a legjobb az MI szempontjából. A legversenyképesebbnek ennek ellenére az európait tartom a legnagyobb társadalmi hasznosulás miatt. Az arab világ pénzszórása az MI vonatkozásában dotcom lufit is eredményezhet.
Kovács Kristóf: Hallottam már olyan történetről, amelyben egy programozó kitalált egy saját munkáját automatizáló programot, így egy-két óra alatt elvégezte a nyolcórás feladatait. Amikor a cégvezetés megtudta, kirúgta. A munkáltatói szféra tehát nincs felkészülve az MI-re. Ez tudománykommunikációs probléma, a társadalomban információhiány van, ami félelemhez, ellenségképekhez vezet, ugyanakkor a mesterséges intelligencia éppenhogy segíthetne rendszerezni és megismertetni a legújabb kutatási eredményeket.
Az interjú folytatását itt olvashatják magyarnemzet.hu
Címlapfotó: AFP
