Nem alakult rosszul az elmúlt időszak a devizában, illetve külföldön tartott lakossági megtakarítások szempontjából. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai kisbefektetők június végén már 6165,6 milliárd forintot tartottak idegen fizetőeszközben vagy jól elkülöníthetően külföldi megtakarításban, ami erőteljes, 14,7 százalékos bővülést tükröz 2020 azonos időszakához képest. Tekintettel arra, hogy a lakosság összes pénzügyi eszközének mennyisége ugyanebben az időszakban nem egészen az egytizedével emelkedett, a külföldön és devizában tartott pénzek aránya is jelentősen nőtt a portfólión belül:
a múlt év közepi 8,5-ről 8,8 százalékra ugrott.
Nem divat a készpénz
Az MNB adataiból az is kitűnik, hogy az egyes befektetési formáknál egyáltalán nem volt egyenletes a növekedés az elmúlt egy évben. A devizában tartott készpénz mennyiségénél például csak stagnálásra futotta, miután az állomány június végén valamivel 367 milliárd forint felett járt. A külföldi adósságpapírokat sem preferálták túlzottan a kisbefektetők: a máshol kibocsátott kötvényekből csupán 176,7 milliárdnyi volt a második negyedév végén a számláikon, ami erőteljes, közel 18 százalékos csökkenést tükröz éves alapon.
A külföldön tartott betéteknél is visszafogott emelkedést mutat a jegybanki statisztika:
a 891,9 milliárd forintos júniusi állomány 3,2 százalékkal volt magasabb az egy esztendővel korábbinál.
A devizabetéteknél viszont igen jelentős, 21,8 százalékos állománybővülést hozott az elmúlt egy év, így az itthon vezetett devizaszámlákon már 1728 milliárd forintnak megfelelő idegen fizetőeszköz (leginkább euró) pihent. A külföldi vállalatokban meglévő részesedéseknél is több mint tízszázalékos emelkedést regisztrált a jegybank, igaz, itt jelentős szerepe lehetett az átértékelődések kedvező hatásainak is. Ami viszont különösen figyelemreméltó, hogy a külföldi befektetési jegyekben lévő megtakarítások összege több mint 70 százalékkal ugrott meg egy év alatt – megközelítve ezzel a 665 milliárd forintot –, és ebben a friss vásárlásoknak is kiemelt szerep jutott.
Jelentős átrendeződés
Az eltérő mértékű és irányú mozgások miatt a devizában, illetve külföldön tartott portfólió összetétele ugyancsak érezhetően átalakult az elmúlt egy évben.
A betétek súlya összességében nagyjából változatlan maradt, miután a külföldön tartott betétek súlya nagyjából 1,5 százalékponttal csökkent tizenkét hónap alatt, viszont az itthon tartott devizabetéteké ugyanennyivel nőtt. A devizakészpénz aránya viszont 6,8-ről 5,9 százalékra csökkent az érintett állományon belül, és a külföldi kötvényeké is három százalék alá süllyedt a 2020. júniusi 4 százalékról. A külföldi cégekben lévő részesedések súlyánál szintén bő másfél százalékpontos esést hozott az elmúlt egy év, éppen 38 százalék alatti arány mellett. A külföldi befektetési jegyek súlya viszont 7,2-ről 10,8 százalékra ugrott a határon túl, illetve devizában tartott portfólión belül.
A cikk a Figyelő hetilap szeptember 2-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Getty Images)
